Idén közel 13 ezer hektáron termeltek burgonyát a háromszéki gazdák. Az eddigi adatok szerint az átlagtermés 21,5 tonna hektáronként. A 2011-es, 2012-es sanyarú évek után újból elégedett a gazdák többsége. A pityóka értékesítésével sem volt különösebb gond az ősszel. A nagy burgonyatermelő országokban – Lengyelország, Ausztria, Németország – a tavaszi esőzések hátráltatták a termelést, így a hazai piacra kevesebb import érkezett. Mennyiségileg kielégítő a termés, a vételár is jó, a minőség is megfelelő volt idén – utóbbi hosszabb távon is kedvezően befolyásolhatja az értékesítést. A termelők elégedettek, a burgonya kilóját 80 bani és egy lej közötti áron tudták eladni – állapította meg az igazgató. Mi több, Magyarországra is vittek háromszéki étkezési burgonyát, az igazgatóság hivatalos adatai szerint 44 tonnát – a valóságban a mennyiség nagyobb lehet, mert azok a termelők, akik már rendelkeznek növényvédelmi regisztrációs számmal, nem kötelesek bejelenteni a hivatalnál a unión belüli kereskedelmet.

Hiányos a burgonyatermelők nyilvántartása
Az étkezési burgonya uniós forgalmazásának feltétele, hogy a termelő be legyen jegyezve a mezőgazdasági igaz­gatóság növényvédelmi részlegén – mond­ta el érdeklődésünkre Tóth Kinga rész­legvezető. A bejegyzés kötelező lenne minden olyan gazda számára, aki fél hektárnál nagyobb területen termel krumplit. Ennek ellenére csupán a termelők négy-öt százaléka, főként a nagy farmerek tettek eleget e kötelezettségnek. A mulasztás büntetéssel is sújtható.
A regisztrációs iratcsomóhoz a terület tulajdonjogi, esetenként bérleti okmányának másolatát, a burgonyapercella térképét, a személyazonossági, cégek esetében a cégbejegyzési bizonylat másolatát kell csatolni. A regisztrált gazdákat folyamatosan követik, vizsgálják a burgonyatermés esetleges clavibacter-fertőzését. A vizsgálat ingyenes, ugyanúgy, mint az unió egész területén – jegyezte meg a részlegvezető.
A vizsgálathoz a gazdának kétszáz gumót kell benyújtania, a mintát a bukaresti nö­vényvédelmi laboratóriumban ellenőrzik. Tavaly 6,5 hektár burgonyaföld bizonyult fertőzöttnek, az ott termett pityókát állati takarmányként lehetett csak felhasználni. Idén szigorodtak a követelmények, a fertőzött burgonyát állatokkal sem lehet feletetni, kötelező elásni. Románia élen jár a clavibacter-fertőzést illetően, ezért is szigorúbb az ellenőrzés – közölte Tóth Kinga.

Vigyázat a lendülettel
Dr. Becsek László agrármérnök, nagy farmer 20–40 tonna közöttire becsüli az idei hektáronkénti burgonyatermést. Az eladási ár is jó volt, nem csökkent nyolcvan bani alá. A betakarított mennyiség függ a pityóka fajtájától, érési periódusától (korai, kései), felhasználhatóságától (étkezési, ipari, chips­nek való), a termőhelytől és nem utolsósorban a gazda hozzáállásától – mondta a szak­ember.
Az idei jó termés bizonyára sarkallni fogja a gazdákat, hogy jövőben növeljék a burgonyások területét. De vigyázat, a nagy lendület bukáshoz is vezethet! – figyelmeztet a farmer. Becsek László véleménye szerint a megye gazdáinak a legmegfelelőbb, ha hozzávetőleg nyolcezer hektáron termelnek fogyasztási burgonyát, noha volt olyan év, amikor a pityókás terület nagysága elérte a 18 ezer hektárt is.
Tavaszra valószínűleg nőni fog az étkezési burgonya ára. De számolni kell a tárolási költségekkel, a veszteséggel is. A mező­gazdasági igazgatóság adatai szerint a megye burgonyatároló kapacitása 25 700 tonna (körülbelül a megye termésének tíz százaléka), de ezt nem mind étkezési krumpli raktározására használják, ide kerül a tavaszi ültetéshez szükséges szaporítóanyag is.
A szövetkezés nem hozna előnyt a kisgazdáknak mindaddig, míg megfelelő jogi alapja nincs a hasonló társulásnak – szögezte le dr. Becsek. Nagy befektetést jelentene a tárolóhelyek létesítése, a csomagolóvonalak beszerzése, az egyéb költségek. Mindemel­lett a megyében nincs nagy mennyiségben  kiváló minőségű krumpli, amire a szövetkezet működését alapozni lehetne. Hogy fenntartható legyen a szövetkezet, előbb-utóbb importburgonyára lenne szükség, a behozatal még inkább hátrányba szorítaná a kistermelőket – mondta az agrármérnök.
Vannak helybeli cégek nagy tárolókapacitással, mosó- és csomagolóvonalakkal, ezek a megye egész burgonyatermését képesek lennének csomagolni. Annak ellenére, hogy kapacitásuk kihasználására külföldről hozhatnának be burgonyát, nem teszik ezt. Ha idegen agrár-élelmiszeripari befektetők telepednek meg vidékünkön, írásban kellene vállalniuk, hogy csak helybeli gazdák termésére alapoznak, ez jelentene valóban előnyt a mi gazdáinknak – mondta.

Hogyan lehetne támogatni a hazai termelőket?
Dr. Becsek meglátása szerint elsősorban az importot kellene ellenőrzés alá vonni. Sok burgonya érkezik papírok nélkül az országba, gyakori, hogy ezt Bukarestben Kovászna megyei terményként értékesítik. A behozatal ellenőrzésének hiányosságai miatt kerülhet a gazdákhoz fertőzött ültetőgumó is. Az alacsony ár elcsábítja a gazdákat, holott egy kilogramm eredet-ellenőrzött ültetőgumó ára egy euró körül mozog. Lengyelországban 2011-ig a clavibacter miatt volt karantén, ennek ellenére onnan is sok fertőzött burgonya érkezett az országba – tudtuk meg a farmertől.
Kis területen is megérheti
Nyeső János Aldobolyban három hektáron termelt idén burgonyát. Átlagtermése hektáronként 24 tonna volt. A korai fajtákból a Rivierát és az Agatát részesítette előnyben, a későbbi érésűek közül a Delarosát és a Condort. Érdekes, hogy míg a korábbi években a piros héjú burgonyát keresték a vevők, idén a fehéret vitték jobban – mondta Nyeső.
Az eladási ár eddig 80 bani és 1,10 lej között változott. A napokban viszont nyolcvan baniért nem adta oda a termést, tartja az egylejes árat – árulta el a termelő. A vásárlók leginkább a déli megyékből érkeznek. Tulajdonképpen kupecekről van szó, akik készpénzzel fizetnek, az itt megvásárolt burgonyát pedig emelt áron adják el ott.
A jó termés eléréséhez feltétlenül szükséges a minőségi szaporítóanyag. Az aldo­bo­lyi gazda idén minősített, elit kategóriájú ültetőgumót vásárolt. A megtermett magpityókát nem adja el, ezért jövő évben minden bizonnyal növelni fogja burgonyása területét. Idén a költségek nem voltak magasabbak az átlagosnál. Négyszer kellett permetezni, más, esős években hét-nyolcszor is – mondta. Egy titkot is elárult: a rovar- és gombaölő szerekhez minden permetezés alkalmával levéltrágyát párosított, ennek hatására ellenállóbbak is lettek a növények. A burgonya gépesített művelése, szedése elengedhetet­len, már csak azért is, mert nagyon nehéz a kézi munkaerő, a napszámosok toborzása – állítja a gazda. „Annak érdemes pityókát termelni, aki oda is áll a föld mellé. Megfelelő hozzáállással kisebb területeken is jöve­delmező lehet a burgonya termesztése” – vonta le a következtetést Nyeső János.