A szabadság szeretete volt ’56 üzenete, mert 1956 után újra jó volt magyarnak lenni Európában, újra büszke lehetett minden magyar az akkori Csehszlovákiában is, és a kitelepítések nemzedékének ez nagy elégtétel volt – mondta Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke tegnap az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Dunaszerdahelyen rendezett megemlékezést követően.
A Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen tartott megemlékezésen Bárdos Gyula, a Csemadok, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális szervezet elnöke mondott beszédet, amelyet követően a diktatúrák áldozatainak emlékművénél több tucat felvidéki magyar szervezet és magánszemély helyezte el kegyeleti koszorúit. A Csemadok elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956 velünk élő történelem, amelynek az a hagyatéka, hogy az igazáért küzdő embert ugyan megalázhatják, meghurcolhatják, de nem törhetik meg, mert a szabadságvágy nem póz, hanem a lélek állapota. Bárdos Gyula beszédében felidézte 1956 őszének eseményeit, majd emlékeztetett az Európai Parlament által 2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján elfogadott állásfoglalásra. Idézte azt a gondolatot, amely szerint a magyar forradalom a megosztott Európa történelmi egyesítésére tett kísérlet volt, és mint ilyen, közös európai örökségünk sarokköve marad.
A Csemadok elnöke az 1956-os forradalmat követő üldöztetéseket a felvidéki magyarok kitelepítésével párhuzamba állítva mérhetetlen igazságtalanságnak nevezte, és leszögezte: a megemlékezés résztvevői nem ünnepelnek és nem is bánkódnak, hanem emlékeznek és üzennek. „Azt üzenjük mindenkinek, hogy megtanultuk, nem lehet megtörni az embert, ha él benne a szabadságvágy. Nekünk pedig szabad a lelkünk, és soha nem adjuk fel szabadságvágyunkat” – fűzte hozzá.
