Rendhagyó kiállítást rendeztek szombaton a sepsiszentgyörgyi Míves Házban: az Autonómia anatómiája címmel drótpostán küldött és helyben kinyomtatott alkotásokkal hét országba szóródott magyar képzőművészek próbálták körüljárni az önrendelkezés kérdését.
Az Ütő Gusztáv által megálmodott „elektronikus küldeményművészeti” tárlatot Tőkés László nyitotta meg. Elmondta: szükség van a fogalmak tisztázására, a test megelevenedéséhez pedig a lélekre. A művészet olyan erőforrás, amely válság idején is képes megmutatni, hogy az emberi lét több a puszta megélhetési küzdelemnél; a nemzet pedig művészetében is él. A Trianon utáni erdélyi (magyar) képzőművészet évtizedeit Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész vette számba, mint „gondolataink, érzéseink és félelmeink lenyomatait”. A legnagyobb tetszést azonban Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere aratta, aki népes küldöttség élén érkezett a székelyek nagy nenetelésére, és Magyarország több ezer településének bátorítását is hozta.
