Edward Snowden, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) volt munkatársa már szökése után, amikor még a moszkvai nemzetközi repülőtéren dekkolt, kiszivárogtatta, hogy az ügynökség évek óta lehallgatja uniós szövetségesei állam- és pártvezetőit, nemcsak a hagyományosan „riválisnak” vagy „ellenségnek” számító Oroszországot, Kínát, az arab országokat és a latorállamokat – Iránt, Észak-Koreát figyelik –, hanem saját NATO-szövetségeseiket is. Az elmúlt napokban, a Spiegel hírmagazin újabb adatokat közölt, a Snowden-féle kiszivárogtatásnak nincs vége. Sőt. Most indult be igazán.
Angela Merkel német kancellár is felkapta a vizet, amikor kiderült, hogy szövetségesei lehallgatták és közvetlenül Obamához fordult. Az amerikai elnök tagadta, hogy tudomása lett volna az ügyről. Igazat mondott-e Obama? Az NSA vezetői növekvő elégedetlenséggel figyelik, hogy a Fehér Ház igyekszik túlbuzgó ügynökök nyakába varrni a német kancellárasszony és más európai politikusok lehallgatását, s azt állítják, az elnök igenis tudott a megfigyelési ügyekről, sőt, 2010-ben Obama rendelte el Merkel mobiltelefonjainak megfigyelését, mert nem bízott benne. A vasárnapi német lapok – köztük a Bild am Sonntag bulvárlap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung s a Spiegel – újabb bizarr adalékokat közölnek. Kiderül, hogy az NSA már 2002-ben megkezdte Merkel, akkori CDU-elnök, képviselőházi frakcióvezető, az ellenzék legjelentősebb politikusa telefonjainak lehallgatását. Ugyanakkor lehallgatták Gerhard Schröder kancellárt is, mert Németország nem akart részt venni az amerikaiak iraki inváziójában. A lehallgatások több-kevesebb rendszerességgel tovább folytatódtak. A berlini amerikai követségről irányították őket az NSA ügynökök. (Ekkor már az addig rivalizáló nemzetbiztonsági ügynökségek, a CIA, az FBI és az NSA békét kötöttek egymással, megszűntek az információ-elhallgatásokig elmenő versengések. 2001. szeptember 11. után voltunk.) Merkel különleges biztonsági szoftverrel felszerelt mobiltelefonját is innen hallgatták le, de figyelték mezei mobilját is, olvasták üzeneteit, lehallgatták beszélgetéseit.
Merkel kancellár és Németország most magyarázatot követel, egy közvélemény-kutató intézet gyors felmérése szerint a németek több mint 70 százaléka azt szeretné, ha Obama nyilvánosan kérne bocsánatot. De nem tudni elintézhető-e ez a botrány a bocsánatkéréssel, főként miután kiderült, hogy Obama hazudott. A The Wall Street Journal hétfői száma közli Keith Alexander, az NSA vezetője állítását miszerint a Merkel-lehallgatásokról már 2010-ben ő maga tájékoztatta az amerikai elnököt. Ugyanakkor a lap azt fejtegeti, hogy az NSA sokszor az elnök tájékoztatása nélkül hozta meg konkrét döntéseit, s ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt áll.
Mindez az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi tárgyalások befagyását eredményezheti, és a bizalmatlanság csak tovább növekedhet, hiszen, ahogyan a sértett Merkel állítja, nem a saját szövetségeseinket kellene megfigyelnünk. A nagy kérdés, hogy az egyre dagadó botránynak – Merkelen kívül még harmincöt vezető európai politikust hallgattak folyamatosan le – milyen hatással lesz a fénykorát érő elektronikus kémkedésre? Ami sokba kerül, nem is a technika, hanem az információk rendszerezése, feldolgozása miatt, s nem is biztos, hogy megéri a belefektetett pénzt.
