Magyar–ukrán járőrszolgálat
Közösen hajt végre a jövőben határőrizeti járőrszolgálatot a magyar–ukrán határon a magyar és az ukrán határőrség. A tegnap aláírt egyezmény értelmében a két ország határrendészei a zöldhatáron időnként, előre egyeztetett időpontban, felváltva magyar és ukrán területen, közösen hajtanak végre határőrizeti járőrszolgálatot az illegális cselekmények megelőzése és felderítése érdekében.
A felkészülés keretében közösen képezik ki a feladatra a szolgálatban részt vevő magyar és ukrán határrendészeket. A felek megállapodtak abban is, hogy minden intézkedést megtesznek – a jelenlegi határátkelőhely-kapacitás keretei között – az ellenőrzés meggyorsítására. Kijev hasonló megállapodás megkötésére törekszik Szlovákiával és Romániával is. A Moldovával közös határon már működik a közös ukrán–moldovai járőrszolgálat, az erről szóló, 2011-ben aláírt megállapodás nyomán.
Szlovákiában először francia államfő
Egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett tegnap Francois Hollande, akinek személyében először látogatott francia államfő Szlovákiába az ország fennállása óta. A francia elnököt elsőként Ivan Gasparovic szlovák államfő fogadta. A megbeszélés központi témája a két ország közötti együttműködés volt a gazdaság, az oktatásügy, a kultúra és a tudomány területén, megvitatták az atomenergetikával összefüggő kérdéseket is. A látogatás alkalmából Francois Hollande a becsületrend nagykeresztjét adományozta Ivan Gasparovicnak, aki viszont a legnagyobb szlovák állami elismeréssel, egy első osztályú fehér kettős kereszttel tüntette ki a francia államfőt. Hollande-ot Robert Fico kormányfő is fogadta. Először négyszemközt beszélgettek, majd délután kerekasztal-beszélgetés keretében folytatták a tanácskozást a két ország közötti stratégiai partnerségről kötött megállapodásról, s elsősorban gazdasági témák kerültek terítékre. A francia államfő megállapította, hogy a szlovákiai úthálózat fejlesztésében szerinte nagyobb szerepet vállalhatnak a francia kivitelező cégek. Hozzátette: Franciaország ott akar lenni akkor is, amikor Szlovákia meghozza döntését, hogy kivel kíván együttműködni az új atomenergetikai létesítmények fejlesztésében.
Meghosszabbították a tiltást
Egy évvel, azaz 2014. október 31-ig meghosszabbította a Minszket sújtó uniós büntetőintézkedések hatályát az Európai Unió Tanácsa. Az Európai Unió 232 személy és 25 entitás (cég, jogi személy, szervezet) ellen tart érvényben szankciókat. Ezek az emberek nem utazhatnak be az EU területére, így többek között a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka sem teheti be a lábát egyik uniós tagállamba sem, valamint a tagállamokban lévő vagyonukat is befagyasztotta az EU. Így például jelen állás szerint Lukasenka, ha akarna, sem vehetne részt a november végi, vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón, noha Fehéroroszország is az unió keleti partnereinek egyike. Nem minden politikai fogoly nyerte vissza szabadságát, a szabadon bocsátottak közül senkit sem rehabilitáltak, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának terén pedig nem történt javulás Fehéroroszországban – indokolta a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést a tanács.
