Geológusok, egyetemi tanárok és diákok csapata előbb egy sepsibükszádi andezitbányát látogatott meg, majd a Csomád oldalában vulkáni tevékenységre utaló kenyérbombákat kerestek. A pénteki terepi bemelegítés után szombaton tudományos konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. Nyi­tányként többen köszöntötték a résztvevőket: Dimény Attila, a múzeum igazgatója meg­tisztelőnek tartotta, hogy a tizenötödik székely­földi geológustalálkozónak Kézdi­vásárhely ad otthont, fontos előzménynek nevezve a helyi geológusok gyűjteményéből szervezett kiállítást. Bokor Tibor polgár­mester külön üdvözölte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) geológiai tanszékének előadóit, illetve a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) képviselőit, majd megjegyezte, jó lenne kialakítani Fel­ső-Háromszéken egy geológiai tanösvényt, de arra is biztatta a résztvevőket, maradjanak a vasárnapi nagy menetelésre is. Bartha Zsolt társszervezőként közölte, a mostani találkozóra jöttek el a legtöbben, mintegy száz­húszan. Unger Zoltán a Székelyföld geo­lógiájáról tervezett könyvsorozatról elmondta, dolgoznak az első, ásványtannal fog­lalkozó, angol nyelven megjelent kötet ma­gyar változatán. Felolvasta ugyanakkor Dudich Endre, az MFT volt elnökének le­velét, aki szerint nincs székely vagy anya­országi geológia, csak jó vagy rossz, a kulcs­szó pedig az egység. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Baksa Csaba, az MFT jelenlegi elnöke is, kijelentve, a 165 éves társulat szívén viseli az itt folyó földtani munkát, arra törekednek, hogy összefogják a Kárpát-medencei magyar geológustársadalmat.
Két nagyobb lélegzetű bevezető előadás után, melyet Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológusa, illetve Szakács Sándor, a kolozsvári Sapientia egyetem tanára tartott, Papucs András ismertette Kisgyörgy Zoltán Háromszéki borvizeskönyv című kötetét, majd földtani kutatásokat mutattak be, azok többsége a Csomád egykori tűz­hányó tevékenységével, illetve a Persány-hegység Alsórákos környéki bazaltvulkanizmusával foglalkozott. A szakértők szerint nem zárható ki, hogy megújulhat a vulkáni tevékenység, az elkövetkező százezer évben lehetségesnek tartják a Csomád kitörését. Kovács Szilamér lehetséges székelyföldi földtani tanösvényekről beszélt, majd Kovács Alpár társszervező zárszavában szóba hozta a jövő évi székely­földi geológustalálkozót, a résztvevők pedig úgy döntöttek, azt Aranyosszéken szervezik meg.