Nagyvárosokhoz is méltó kulturális pezsgés tapasztalható Sepsiszentgyörgyön, ezért is bosszantó, hogy a város egyik nagy befogadóképességű, minden szükségessel felszerelt épülete, a Szakszervezetek Művelődési Háza hosszas halódás után tavaly ősszel végleg bezárt, és közelebbről semmi esély nem mutatkozik arra, hogy ismét kinyisson. A megoldáshoz külön törvényt kellene elfogadni, ez azonban 23 év után sem foglalkoztat egyetlen pártot sem.
A Szakszervezetek Művelődési Háza, ahogy a neve is jelzi, a szakszervezetek tulajdona, de a szakszervezeti vagyon helyzetét a román állam nem tisztázta – magyarázza Bong Vilmos, az Alfa Kartell tömörülés háromszéki vezetője a jelenlegi zsákutcába vezető utat. A régi, egységes szakszervezet a kommunizmus bukása után megszűnt, megszülettek helyette az újak, a jogutódlást azonban 23 év alatt sem rendezték. Valószínűleg, bizonyos érdekek húzódnak a háttérben, némelyek kezet szeretnének tenni a nagy értékű ingatlanokra, bár ezek állaga a kihasználatlansággal csak romlik.
Tulajdonos nincs, de az öt szakszervezeti konföderáció létrehozott egy sóhivatalt, amit úgy hívnak, hogy a Szakszervezeti Művelődési Házak Országos Egyesülete, és ez a bukaresti sóhivatal rendelkezik arról, hogy mi legyen. Látjuk, hogy mennyire érdekes a fővárosban a sepsiszentgyörgyi kultúrház, de tehetetlenek vagyunk: még arról sem tudtuk meggyőzni ezt az egyesületet, hogy engedje át nekünk a gondnokságot, mi rendben tartjuk és rendeltetésszerűen működtetjük az épületet ugyanúgy, mint Grigore Bălan úti székházunkat, mert a csukott, romló középület szégyenfolt a szakszervezetekre nézve is. Azzal is próbálkoztunk, hogy adják el a városnak, de mindenütt süket fülekre találunk. Nagyon sok a fehér folt ebben a kérdésben, és nem túl hízelgő Romániára nézve, hogy 23 évi „demokratúra” és úgynevezett jogállamiság után is rendezetlen egy ilyen óriási vagyon helyzete – ecsetelte Bong Vilmos.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata két fronton harcol az épület megszerzéséért – közölte Antal Árpád polgármester. Az ingatlanért évek óta nem fizettek adót, ezért 2011 decemberében bírósági végrehajtást kértünk, és várjuk, hogy a bíróság mondja ki a szakszervezeti vagyon felszámolását. Bonyolult jogi struktúrája miatt ez nem egyszerű: a tulajdonos a román állam, a szakszervezet csak ügykezelő. Decentralizálni sem lehet, mint a kormány egyik vagy másik megyei igazgatóságát, mert nagyon sok értékes ingatlan, tengerparti és Prahova-völgyi szállodák is ehhez a vagyonhoz tartoznak, a sepsiszentgyörgyi kultúrház csak egy kis tétel az egészben, a nagy verekedés, nyilván, nem ezért fog kitörni. Az biztos, hogy ezt a kérdést rendezni kell, ezzel Victor Ponta kormányfő, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és mások is egyetértettek – legutóbb két hete tárgyaltunk erről Bukarestben –, de a jogutódlást illetően még nincs egyértelmű álláspontja senkinek. A magam részéről bízom benne, hogy egyszer a városé lesz, nyilván nem magától, de szerintem a moziért is megérte három és fél évig küzdeni. Ezt a harcot a végrehajtás elindításától számoljuk, egészen addig, amíg megnyerjük.
