Farkas Réka
Az RMDSZ vezetői hivatalosan és nyíltan nem ismerik el, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az egykor érdekvédelmi szövetségként létrehozott szervezet párttá készül válni. A szombati SZKT-n újabb lépések történtek a pártosodás és központosítás irányába. Bár látszólag szabad kezet kaptak a jelöltállításban a helyi és területi szervezetek, a döntő szót minden lényeges esetben a szűk körű, tizenegy fős Állandó Tanács, azaz a csúcsvezetés mondja ki.
Az elmúlt hetek nyilatkozatai előre jelezték: az önkormányzati választásokon párttal kell megmérettetnie a szövetségnek, így elengedhetetlennek tartják, hogy az pártként is viselkedjék. Markó Béla ezt nem ismeri el, ezért széles körű konzultációra, párbeszédre hivatkozva demokratikus módszerekről beszél, miközben néhány ember kezébe összpontosítja a hatalmat és a döntési jogot.
Az RMDSZ vezetői saját csapdájukba estek, ugyanis a pártosodás, a központosítás már évekkel ezelőtt megkezdődött, valójában ez vezetett az ellenzék kirekesztéséhez, a polgári oldal kialakulásához, megerősödéséhez. Teljhatalomra vágytak, meg is szerezték, közben lassan, de biztosan elveszítették támogatóik egy részét.
Hosszú időre és jó néhány látványos bukásra volt szükség, míg az RMDSZ vezetői végre elismerték és kimondták: van élet a szövetségen kívül is, azaz léteznek olyan más politikai erők, melyeket kénytelenek figyelembe venni. A novemberi EP-választások eredménye feltárta: az erdélyi magyarság egyharmada már nem az RMDSZ-t tekinti képviselőjének, s ami még sokkolóbb lehetett: kiderült, a székelyföldi magyarok több mint fele elpártolt tőlük. Az RMDSZ hivatalos párttá válása azt jelentené, hogy elismerik vereségüket, de azt is, hogy a jövőben osztozniuk kell a hatalmon. Már nem ők az erdélyi magyarság egyetlen képviselői, tehát nem dönthetnek csak maguk számtalan kérdésről, egyebek közt például a pénzosztásról sem. Ehhez érthetően nincs túl nagy kedvük.
Tetszik vagy sem az RMDSZ vezetőinek, magukat okolhatják, hogy új helyzet alakult ki az erdélyi magyar politikában. Ellenzéke pártot jegyeztet be, s ha sikerül, a szövetség immár nem az egyetlen, csak egyike lesz a versenybe szálló magyar erőknek. Ha elgáncsolják az MPP hivatalossá válását, késleltethetik, de megakadályozni már nem tudják a végkifejletet. Az erdélyi magyarság is pluralista demokráciát akar, s ez az önkormányzati választásokon megvalósítható. Szükség van az ottani megmérettetésre, hogy az eredmények alapján létre lehessen hozni majd azt a szervezetet, amelyről ismét sokan érzik úgy, hogy őket képviseli, és amely biztosítani tudja majd a parlamenti jelenlétet. Azt a szövetséget, amelynek az RMDSZ már csak egyik tagja lesz.
