Megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől az SZKT. Váratlanul tűzték napirendre a kérdést, és az érintett távollétében döntöttek.
Ez volt talán a legfeszültebb része a szombati marosvásárhelyi ülésnek, egyébként kisebb vitákkal, kevés ellenvetéssel elfogadták a helyhatósági választások jelöltállítási kritériumrendszerét. Kimondatlanul ugyan, de az új szabályzattal tovább erősítette a szövetségnek a pártosodás útján megtett korábbi lépéseit. Látszólag nagyobb autonómiát kaptak a helyi, területi szervezetek, de komolyabbá vált a felső kontroll is, és nőtt a politikai felelősségvállalás súlya.
Az idei év legfontosabb politikai célkitűzése, kihívása minél jobb eredményeket elérni az önkormányzati és a parlamenti választásokon. Ennek kell alárendelni mindent — kezdte politikai beszámolóját Markó Béla szövetségi elnök. ,,Legnagyobb kérdés számunkra, hogy tudjuk-e megfelelő módon kamatoztatni az EP-választások tanulságait, tudjuk-e megfelelő módon értelmezni az eredményeket, azt, ahogy egyes RMDSZ-szervezetek erre a kihívásra válaszoltak" — hangsúlyozta az elnök, aki kiemelte, ha ezekre a kérdésekre megfelelő választ adnak, ha jó kritériumrendszert dolgoznak ki, és megtalálják a jó jelölteket, bízhatnak a választási sikerben. Az önkormányzati választásokra a nyitottság, a párbeszéd és az értékek jegyében kell készülniük — jelentette ki, s felsorolta, hogy párbeszédet kell folytatniuk az egyházakkal, értelmiségiekkel, pedagógusokkal, civil szervezetekkel, ,,mindenkivel, akinek szava van". Bár hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, azt is leszögezte: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni". A legjobb jelölteket kell megtalálniuk, azokat, akik a legnagyobb támogatottságot élvezik, mert ma már nem az a tét, hogy ki lesz az RMDSZ jelöltje, hanem az, ki lesz a polgármester. ,,Nem elég az eredményekkel dicsekedni, hanem azt kell felmutatni az elkövetkezőkben, mire vagyunk képesek, mit vállalunk, mit tudunk elérni. Ez fogja eldönteni nagyon sok helyen támogatottságunkat" — érvelt Markó. Azzal kapcsolatban, hogy Eckstein-Kovács Péter szenátor múlt hét elején kijelentette, rendkívüli RMDSZ-kongresszust kell összehívni, s kidolgozni az RMDSZ reformját, különben elveszítheti a következő választásokat, Markó úgy vélekedett: ,,Ecksteinnek mindig voltak ilyen meglátásai, de — mondta — az RMDSZ nem párt, és nem is hiszem, hogy párttá kellene válnunk. Állandóan reform alatt kell állnunk a fiatalok népszerűsítése folytán. Abban az esetben beszélhetünk egy esetleges RMDSZ-kongresszusról, ha megváltozik a választási rendszer. Egy ilyen változás nyomán esetleg szükséges lenne összehívni a rendkívüli kongresszust." Beszédéből nem hiányzott az irónia sem, kitért arra, hogy míg az RMDSZ EP-képviselői megkezdték a munkát Brüsszelben, s fontos szerepet kaptak az EP-ben, addig Tőkés ,,egyelőre harcol, hogy tagja lehessen a Néppártnak", segítségre van szüksége, és továbbra is Băsescuhoz és a demokratákhoz fordul támogatásért. Kritikusan szólt a román belpolitikai helyzetről, arról, hogy a pártok az igazi prioritások helyett a hatalmi harccal vannak elfoglalva. Kiemelte, az RMDSZ továbbra sem téveszti szem elől az egész társadalom számára fontos ügyeket. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita, Cseke Attila ismertette az ügyvezető elnökség által kidolgozott jelöltállítási módszertant és kritériumrendszert. Célként határozta meg a 2004-es választási eredményeknél jobbat elérni. A tervezet szerint a területi szervezetek szabad kezet kapnak, dönthetnek arról, hogy állóurnás, mozgóurnás (esetleg vegyes) szavazáson vagy küldöttgyűlésen választják ki jelöltjeiket. Azokon a településeken, ahol 20 százaléknál több magyar él, javasolt saját polgármesterjelölt állítása, és a jelenleg tisztségben levők csak akkor pályázhatnak újra, ha beszámolnak eddigi tevékenységükről, és ezt elfogadja a helyi választmány, majd a küldöttgyűlés. A kritériumok között szerepel, hogy a községi polgármestereknek, tanácstagoknak legalább középiskolai, illetve szakiskolai végzettséggel kell rendelkezniük, a városi és megyei jelöltek esetében javasolt a felsőfokú végzettség. A jelölteknek számos dokumentumot kell letenniük jelentkezésüknél, nyilatkozniuk kell, hogy vállalják az RMDSZ programját, de arról is, hogy ha sikertelenül szerepelnek az előválasztásokon, nem indulnak más párt színeiben vagy függetlenként. Négy évig nem jelölhetőek és nem választhatóak azok, akik az RMDSZ ellen indultak bármilyen választáson — áll a dokumentumban. A területi szervezetek más kritériumokat is megállapíthatnak, de ezek esetében szükséges az Állandó Tanács jóváhagyása. A megyei jogú városokat kiemelt jelentőségűnek tekintik, ezért ezekben közvélemény-kutatást javasolnak a legmegfelelőbb jelölt megtalálására. Ha 40 százalék fölötti a magyar lakosság aránya, akkor a polgármesterre vonatkozó előválasztás eredményét az Állandó Tanács hagyja jóvá vagy veti el. Az ismertetőt követően elsősorban a kiértékelő és jelöltállító küldöttgyűlések létszámára vonatkozóan alakult ki vita, többen sokallták a határozatba foglalt számokat, de érveik nem győztek. A liberális platform kísérletet tett, hogy kötelezővé tegye: a jelentkezők legalább 15 százaléka legyen nő, illetve fiatal, ám ez is csak ajánlásként maradt a határozatban. Elsősorban a székelyföldi küldöttek kifogásolták a felelősségvállalásra vonatkozó részt, egyértelműnek tekintették, hogy a 2004-es eredmények nem megismételhetőek, így túlzottnak találták, hogy tisztújítás rendelhető el a gyengébben szereplő közigazgatási egységek szervezeteinél. Itt végül kompromisszumos megoldás született, a 2004-es önkormányzati és a tavalyi EP-választások eredményeinek átlagát kell legalább felmutatniuk. A hosszúra nyúló szavazás végül lényegi módosításokat nem hozott, apró csiszolásokkal fogadták el az előterjesztett szöveget. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Az SZKT-nak az Állandó Tanács november 30-án elfogadott határozatát kellett szentesítenie, amelyben megvonták a politikai bizalmat Torótól. Néhányan az újabb halasztás mellett érveltek, hogy az érintett is jelen lehessen a vitán, de nem jártak sikerrel. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, kétszer is felszólalt, és láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer" alkalmazását. Érvelésére ráerősített Kelemen Hunor ügyvezető elnök is, aki szerint ,,szankcionálni kell, ha valaki az ellen a csapat ellen dolgozik, amelyik bizalmat szavazott neki". Antal Árpád volt az egyetlen, aki felhívta az SZKT figyelmét, hogy rendkívül rossz üzenete lesz a választók felé, ha megbüntetik Torót, a magyarok többsége az egységre szavazott, és a Temes megyei képviselő éppen ennek megteremtésén munkálkodott. ,,Az erdélyi magyarok többsége nem akar pártokat, és nem lesz sikeres az RMDSZ, ha pártosodik" — érvelt a háromszéki képviselő, de fölöslegesen. Tamás Sándor is tett egy kísérletet, ő is a döntés halasztását kérte, ám eredménytelenül, és elvetették Dénes István javaslatát is, aki — személyi kérdésről lévén szó — titkos szavazást szeretett volna. Az ÁT határozatát látható többséggel fogadta el az SZKT, 12-en tartózkodtak (pl. Eckstein-Kovács Péter, Sógor Csaba, Dénes István), hatan ellene szavaztak (Antal Árpád, Tamás Sándor, Mátis Jenő stb.). A szombati SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot.
