A vajdasági magyarság eddig tizenkilenc alkalommal emlékezett a csúrogi áldozatokra, a korábbi emlékhelyen álló fakeresztet és kőtáblát azonban többször meggyalázták. A szerb kormány azt ígérte, hogy a szobor körül emlékpark is épül majd, ez egyelőre nem valósult meg. Teleki Júlia, a csúrogi megemlékezés szervezője beszédében kijelentette, hogy „az áldozatok a magyar nemzet áldozatai”, s a hozzátartozóknak emlékezniük kell rájuk. Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja kiemelte: a Szerbia legfőbb méltóságai által a nyilvánosság előtt tett ígéretek és az azóta tartó folyamatos hitegetés ellenére nyoma sincs a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatok hatályon kívül helyezésének.
A járeki tömegsír közelében levő emlékhelynél is megemlékeztek tegnap délután. Elhelyezték a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, aki 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítette életét.
Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1944–45-ös vérengzések ártatlan áldozatairól a szabadkai Zentai úti temetőben szombaton. A megemlékezés több száz résztvevője virágokat, gyertyákat, mécseseket helyezett el az azonosított áldozatok nevét felsoroló gránitlapok előtt, a tömegsírokat rejtő parcella gyepén és az ismeretlenek által néhány hete ellopott, Vergődő madár című szobor talapzatán. Kern Sólya Mária, a szabadkai képviselő-testület elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy idén még nagyobb az emlékezők fájdalma, hiszen meggyalázták az ártatlanul kivégzettek emlékét.
Huszonnegyedik alkalommal gyűl­tek össze szombaton az emlékezők Temerinben a Nyugati temető tömegsírjánál, hogy leróják kegyeletüket a kommunista partizánterror több mint háromszáz helyi áldozata előtt.