A tej minőségi követelményeinek szigorodása, az alacsony felvásárlási ár, a nehezedő értékesíthetőség miatt egyre több gazda fordul a húsmarhatenyésztés irányába. Az egyik kedvelt fajta – amelyet a felvásárlók is igencsak keresnek – a fehér-kék belga (általában kék belgaként emlegetik).
A fajta rendkívüli izomzattal rendelkezik, a kifejlett példányok könnyen elérik az egytonnás vágósúlyt. A világ több országában jött létre kékbelga-tenyésztői egyesület, az állatokat szakosodott vásárokon adják-veszik az érdekeltek. Legutóbb Nagy-Britanniában rendeztek hasonló szakvásárt, ahol az állatok méretükhöz mérhető, csillagászati árakon cseréltek gazdát. Nem véletlen, hiszen a hivatalos jelentések szerint a génmódosítással előállított kék belga 8–10 hónapos korára eléri a 350–450 kilogrammos testsúlyt, miközben a csontok és zsír testsúlyhoz viszonyított aránya kisebb marad, mint más marhafajtáknál.
A Border British Blue tenyésztői klub adatai szerint az eddig eladott legdrágább kék belga szarvasmarha egy kétéves bika, melyért nem kevesebb, mint 20 000 angol fontot, több mint 105 ezer lejt fizettek. Tavaly 15 000 ezer fontot ért a legdrágább kék belga, de a legolcsóbb bikát sem lehetett 5000 font alatt megvásárolni.
A fogyasztói társadalom minél szélesebb kiszolgálása érdekében és az élelmiszeripar nagyobb profitszerzése miatt fejlesztették ki ezt a gigantikus méretű szarvasmarhafajtát. A vágóértéke kiváló, és mire vágásra kerül, egy átlagos szarvasmarhának legalább a kétszeresét nyomja. A világ egyetlen olyan fajtája, amelynél a tenyészcél a culard jelleg (rendkívüli, dupla izomzat, „duplafarú” jelleg). Nagy növekedési erélyű, jó húsformákkal rendelkező fajta – színtiszta hús és izom.
A fajta kikísérletezésével már a XIX. században próbálkoztak, de a mai modern fajtát az 1950-es években Hansen professzor alkotta meg egy mesterséges megtermékenyítési központban Belgiumban. A culard jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhája, egy több mint 50 éves fenotípusos szelekció eredménye. A sovány izomzat miatt csökkentett zsírtartalmú az állat húsa.
A kék belga kettősen izmolt fajta jellemzőjét a miosztatin gén eltávolítása vagy blokkolása eredményezte. Az emiatt létrejövő rendkívüli súlygyarapodás miatt pedig előfordul, hogy az állat bőre megreped, nem tud a húsnövekedéssel lépést tartani.
Szaporítása csak mesterséges úton történik. Ennek nemcsak a fajta tiszta jellegének megtartása az oka, hanem a bika súlya legtöbb esetben jóval az egy tonnát is meghaladja, így a vemhesítési folyamatot a tehenek nem élnék túl. A „dupla” farizomzat miatt a tehenek képtelenek a rendes szülésre, borjaikat császármetszéssel segítik a világra.
Hazai viszonylatban egyelőre kevés egyedet tartanak számon, de szívesen használják keresztezésre a pirostarkával. Az egyszeri haszonállat-előállító keresztezés során az első keresztezett (F1) generáció születésekor nincs ellési nehézség. Az ellési nehézségek a partnerfajtára jellemző gyakoriságot nem lépik túl, mivel a duplafarú jelleg génje rejtett (recesszív) módon öröklődik, ezért csak a (homozigóta) tiszta vérű tenyésztésben kell vele számolni.
Magyarországi adatok szerint 429, öt különböző fajtával (holstein-fríz, finn ayrshire, magyar tarka, magyar szürke, lincoln red) végzett keresztezésből született 416 borjú esetében nem volt a szokásostól eltérő az ellés. Császármetszésre egyetlen esetben sem volt szükség.
Az ellés külön vita témája a nemzetközi kékbelga-egyesületi összejöveteleken. Az angolok a tenyésztéssel már elmentek egy kevésbé izmolt, kisebb marmagasságú és rövidebb testhosszúságú irányba annak érdekében, hogy ne kelljen császármetszést alkalmazni. Dániában viszont ultimátum érvényes, miszerint vagy megvalósítható országon belül a természetes ellés, vagy lemondanak a fajtáról. Haladnak ugyan a tenyésztéssel a megvalósítás felé, de közben izomvesztés áll elő, ami a húskihozatali mutatókat rontja.
(Forrás: Erdekesvilag.hu, Mezohir.hu, Border British Blue Club)
