Titus Corlăţean külügyminiszter szerint az RMDSZ vezetői által autonómiaformaként megfogalmazott számos elem tulajdonképpen a közigazgatási decentralizációt jelenti, viszont a politikai nyelvezetben ennek a kétértelműségnek az el nem oszlatása csak félreértéseket okoz – a politikus ezt a România liberă napilapnak adott interjújában jelentette ki.
Corlăţeant arról kérdezték, miként vélekedik Martonyi János magyar külügyminiszter álláspontjáról, aki a székelyek nagy menetelése kapcsán kijelentette: sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem. Corlăţean úgy nyilatkozott, Romániában ők illetékesek megítélni azt, hogy mi ütközik az alaptörvénybe, és mi nem. Rámutatott: a decentralizációval és a régiósítással kapcsolatos döntéseket a román politikusok szuverén módon, a romániai magyar kisebbség konzultálásával hozzák meg. Hozzátette, Románia a nemzetközi szabványokhoz képest magasabb kisebbségvédelmi normákkal rendelkezik, mindössze a jobb kommunikáció és a nagyobb őszinteség hiányzik a politikusok – beleértve a romániai magyarokat is – részéről annak kapcsán, hogy a decentralizációt miként kell végrehajtani.
A lap a külügyminisztert arról is kérdezte, miért nem foglalhatta még el hivatalát Zákonyi Botond leendő bukaresti magyar nagykövet, hiszen a magyar fél július 21-én benyújtotta ez irányú kérését. Corlăţean azt válaszolta, a külügyminisztérium valamennyi procedúrát teljesített az új magyar nagykövet hivatalba lépéséhez, jelenleg az elnöki hivatal végleges döntésére vár. Hozzátette, a magyar–román viszonyban nem tapasztalható idegesség és feszültség. „A viszonynak vannak felfelé és lefelé ívelő időszakai, de a magyarországi választások előtt ez mindig így van” – összegezett a román diplomácia vezetője.
