A szavazásra jogosultak 45,79 százaléka, azaz 814 780 személy járult az urnákhoz vasárnap a koszovói helyhatósági választásokon. Mint várható volt, Észak-Koszovóban rendkívül alacsony – 15 százalék körüli – volt a részvételi arány.
A többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban a rendkívül alacsony részvételi arány oka elsősorban az volt, hogy szélsőséges szerb szervezetek aktivistái megfenyegették azokat a szerbeket, akik részt akartak venni a választásokon, árulónak bélyegezték őket, és megpróbáltak minél több szerbet a választás bojkottjára rábírni.
A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erőt (KFOR) többször is riasztották a választásokon, hogy egységeinek felvonultatásával akadályozza meg a feszültség további éleződését Kosovska Mitrovicában és Zvecanban. Kosovska Mitrovicában főleg a szerbek lakta északi részen léptek közbe, ahol szélsőségesek szavazóhelyiségeket támadtak meg.
Ez volt az első alkalom, hogy Koszovó egész területén önkormányzati választásokat tartottak mióta 2008-ban az akkori szerb tartomány egyoldalúan elszakadt Szerbiától. Belgrád azóta sem ismeri el Pristina függetlenségét. A választásoknak komoly tétje Koszovó többségében szerbek lakta északi részén volt. A Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás értelmében a két fél vállalta, hogy felszámolják a párhuzamos szervezeteket, így integrálják a térségben élő 40–50 ezer koszovói szerbet. Ezt eddig nem hajtották végre. A szerb kormány azért buzdította szavazásra a szerbeket, hogy megalakíthassák a Brüsszel által is támogatott, illetve elvárt koszovói szerb települések közösségét, ehhez pedig szerb vezetésű településekre van szükség.
