Fogy a pénzforrás?
A cigány az utolsó, aki egyáltalán munkát kaphat valahol – mondták a romák, és sok cigány családban csak a mező maradékából, a tollószott pityókából kerül valami az asztalra, esetleg az állatoknak is. „Ha nincs már semmi az árapataki határban, maradt az Olton túli barcasági mezőkön. De ha a hó belepi majd a mezőt, jaj nekünk, szerezni kell!”
A „szerzésnek” is több formája lehet, olykor az árapataki központi iskola udvarára is belopóznak, hogy az iskola tűzifájából lophassanak. Az 1050 tanuló nagy többsége román anyanyelvű cigány. A gyermek- és szo­ciális segélyt az Ovidiu Rom Ro­mánia szövetségi program támogatja személyenként havi 50 lej értékű bevásárlójeggyel – magyarázták –, de csak azok vehetik fel, akik rendszeresen viszik óvodába gyermekeiket. Hangoztatják a kósza hírt, hogy a támogatónak fogyóban a pénzforrása, és nyakukon a tél. Marad azonban a megfordíthatatlan valóság – tíz fiatal cigány nő közül nyolc állandó jelleggel várandós – jegyezte meg Kovács László polgármester, a község vezetője, akinek hinnie kell a romaintegráció fontosságában.

Az apró lépések nem elhanyagolhatóak
Kovács László polgármester és Nicolaie Cucu alpolgármester közösen sorolja a számukra jelentősebb apró lépéseket, melyeket kénytelenek megtenni.
– Csak aprónak tűnnek az elvégzett munkák – mondták –, de nem volt könnyű bekötni az édes vizet Előpatakon az új kezelőközpontba olyan módon, hogy a megyei vízügyi hivatal engedélye is a kezünkben legyen! Várjuk a költségvetés-kiigazítást, s ami fontos tennivaló, azt munkáscsoportunkkal és szociális segélyben részesülő cigány férfierővel úgymond önerőből valósítottuk meg. Sikerült a borvíztöltődétől bekötni az ásványvizet a kezelőközpontba. Ez azért nyereség, mert annak a borvíznek gyógyhatása régebb is, most is országosan ismert, sőt, külföldre is szállítják. Nem más ez, mint az Erzsébet-kút vize. Szeretnénk ezt bevezetni – természetesen fizetség ellenében – nemcsak ivókúra, hanem fürdés céljaira is, de a bérbe vételre még nem kötöttünk szerződést a céggel. A szakemberek szerint ennek a borvíznek nagyon magas a szén-dioxid-tartalma, így forró édesvízzel is fel lehet melegíteni, úgy is megmarad benne a gyógyhatást biztosító gáz. A régi leírásokból tudjuk, hogy az előpataki fürdővíz gyógyító erejéről csodákat meséltek, mi meg most majd azzal tudunk dicsekedni, hogy újra ezt a híres vizet kapja meg a bajaival ide érkező beteg. Társultunk a megyei Aquasic Egyesülethez, de sajnos, még mindig nincs pénzalap szakképzett személyzet alkalmazására, úgyhogy a gyógykezelés beindítása várat magára.
Az árapataki székhelyű községvezetésnek meggyűlt a baja az édesvízzel. Előpatak-fürdő fölött terjedelmes cigánytelep terül el, s a bajok elkerülése végett, számukra külön ivóvízrendszert építtetett az önkormányzat. Ebből kapott az iskola és az udvaron álló óvoda is. Ezt bepanaszolta a cigányság, ebben látva az alkalmanként fellépő vízhiány okát. Az árapataki hivatal felújíttatta az iskola udvarán a régi kutat, mely megfelelő vízzel látja el az épületeket. Az édesvíz hiányára panaszkodott az izomideg-sorvadásban szenvedők egyesülete is, melynek Előpatakon maradt az országos központja. Az épület udvarán egy harmadik kutat kellet fúrni, amelyben jó vízre találtak. A vízbevezetést az önkormányzat végeztette, a szükséges felszerelést az egyesület biztosítja. Még két kutat kell ásniuk: egyiket az előpataki, a másikat az erősdi kultúrotthon mellett, ahol a különböző közösségi rendezvények idején konyha is működik.
– Előkészítettük a terepet az előpataki kezelőközpont előtti téren egy kézilabda méretű sportpálya kialakítására, ha összejönnének az anyagiak – folytatták a községvezetők. –Nincs a fürdőtelepen semmilyen pálya, s ha beindul a fürdőzés, erre feltétlenül szükség lesz. Tervezünk sza­una-, fürdőalkalmatosságot, és a pá­lyát majd az iskola is használni tudja. Kértük a megyei tanács segítségét is – részletezett az alpolgármester. – Az árapataki Romulus Cio­flec központi iskolában új aszfaltréteget öntettünk a sportpályára, kijelöltük szabályvonalait, Erős­d­ön átjáró hidat építettünk a Tyiszk patakára, s ott is sikerült felújítani egy osztálytermet a hely­beli előkészítő osztály szá­mára. Kerítés­oszlo­pok­kal segítettük az előpatakiakat, hogy bekeríthessék a katolikus és görögkeleti temetőt. A dróthálót a hívek szerzik be, mert meg­en­gedhetetlen, hogy a legelő állatok járják a két nyughelyet.
– Három osztálytermet és egy irodát újíttatott fel az önkormányzat a hetei cigány iskolában – tájékoztatott Duló Szilárd igazgató-tanár –, a fűtéssel sem lesz gond, de az épület külső javítása a jövő évre marad. Van a szomszédos Botfaluban egy buzgó és hívő vállalkozó, aki minden évben adományokkal (cipők, ruházat) segítette a hetei cigány gyerekeket és az iskolát. Ő ígérte meg polgármesterünknek, hogy a még rendezetlen negyedik osztálytermet is felújíttatja.

Háromszék-falufüzet – a község tükre
Lapunk munkatársai negyedik esztendeje szerkesztenek olyan színes-képes falufüzeteket, amelyekben a régmúlt, de a jelen tükörképét is fellelhetik a községközpontok, falvak lakói, vendégei – ami sok településen, valljuk meg, még most is hiánycikk. 2010-ben Sepsi­kő­röspatak kétnyelvű falufüzetével nyitottunk. Azóta a Három­szék-falufüzetek sorában a hetedik, Elő­patak község szintén kétnyelvű ismertetője is elindult útjára szerkesztőségünk kis nyomdájából (képünk). Időközben látott napvilágot Szotyor és Ikafalva, Bö­lön, Boros­nyó és Maksa, valamint Málnás község falufüzete. Elő­készületben Sepsikőröspatak és Kálnok közös felújított ismertetője, igényét jelentette be Felső­rákos és megújított második kiadását Maksa község. Hogy miről szól egy ilyen falufüzet, idézünk az Előpatak községet bemutató kiadvány szövegéből.
„Előpatak a hajdan híres fürdőhely és Hete a Baróti-hegység gerincén az Előpataki-hágó két oldalát és környékét üli meg, a községközpont és Erősd pedig a hegység délnyugati lábánál fekszik. Mind­ahány történelmi múlttal bír, Szék­földjének része. Hogy Székföldje nem a történelmi Székelyföld tartozéka, arra az is bizonyíték, hogy az Árapatakot Alsó-Háromszékkel összekötő utat ma is Székelút névvel illeti a helyi lakosság. Székföld az 1241 évi tatárjárás előtt egy Fulkun nevű gazdag szász birtokában volt, aki geréb, vagyis amolyan helyi elöljáróféle volt. A Szék – Sek elnevezést szláv eredetűnek tartják, ami több helyen előfordul a Kárpát-medence gyepűkijáróinál (határainál). Ez a vidék is gyepű volt hajdanában, hiszen az Erősd és Ára­patak között fekvő Csókáson XI–XII. századi királyi vár maradványait tárták fel a Sepsiszent­györgyi Múzeum régészei. Székföldje az említett tatárjárás után elnéptelenedett és a dokumentumok szerint IV. Béla király – 1252-ben – a hidvégi Nemes és Mikó, majd a Kálnoky család elődjének, Vincének adományozta. Sok itt a turisztikai érdekesség. Árapatakon a Retkes-árokban és a Bükkútnál a geológiai harmad- és negyedkor gerinctelen (csigák, kagylók) és gerinces élővilágának (főleg ős-orrszarvúak) kövületeit tárták fel, Erősdön pedig Európa-híres a Tyiszk-hegy, a neolitikumi ősember telephelye, ami országos régészeti rezerváció. Az őslénytani maradványok, akárcsak a neolitikumi ember rekonstruált lakása a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban láthatók. Ter­mészetvédelmi ritkaságszámba megy az erősdi törpemandula cserjés és a Veczer-tetőn a megye egyetlen tavaszi hérics lelőhelye és a nép által emlegetett Rózsa Sándor betyár-barlang a Veczer-kő sziklájában. Altalajkincsek: folyami homok és kavics az Olt lapályán, épületkő, gyógyerejű ásványvíz és szabad szén-dioxid Előpatakon.
Idegenforgalmi látnivaló az árapataki református templom, amely gótikus elemeket őriz, XV. századinak datálják falfestmény-maradványait. 1602-ből maradt fenn a Geréb családnak a virágos reneszánsz korából származó sírköve. Belsejét a településre jellemző népi keresztszemes kézimunkák díszítik. Előterében az 1848-as szabadságharc és a két világháború magyar hőseinek és áldozatainak emlékműve áll. Ára­patak régi, XVIII. századi görögkeleti temploma a román temetőben volt. Helyét ma egy díszes troica jelöli. Helyette újat építettek 1964-ben. Védőszentje Szent De­meter. Előpatak ortodox temploma 1843-ban épült, védőszentje Szent Teodor Stratilat vértanú. Előteré­ben a település hősi emlékműve. Római katolikus magyar kápolnája 1849-ben épült. Erősd kazettás mennyezetű református temploma 1700-ból való. Árapatakon az író és lapszerkesztő Romulus Cioflec (1882–1955) mellszobra és Erdély görögkeleti püspökének, Nicolae Colannak (1893–1967) szülőháza látható. Nevéhez fűződik az 1849. január 3-án itt megkötött és kevés ideig tartó békeszerződés, amit az elnyomó osztrák túlerő nem tartott tiszteletben, a falut feldúlták, felégették. Árapatakot, Előpatakot és Erősdöt jelzett turistaösvények hálózata köti össze Sepsiszent­györggyel, Sugásfürdővel és Illye­falva térségével.
A község pályázott az ivóvízhálózat kiépítésére, elkészült a köz­ségközpont szennyvízhálózatának terve. Megújultak a művelődési otthonok, Előpatakon új épülettel bővült a régi iskola. Folya­matban az erdőipari utak felújítása. A köz­ségközpontban folyami homok és kavicskitermelés működik, gyerekjáték- és gyermekbútor-készítő üzem, amely helyi munkaerőt foglalkoztat. Árapatak és Erősd magyar egyházai testvértelepülési kapcsolatot ápolnak a magyarországi Szóláddal (Somogy megye), valamint a Balaton melléki Fel­sőörssel.”