A nagybányai székhelyű Mercali cég brassói részlege tette meg az első lépéseket Árapatakon egy takarmánylerakat és brikettgyár létesítésére – adták tovább a hírt –, melynek hozadéka csak jövőre érzékelhető majd. Mindennek és bármilyen termelőegységnek örvendenek Székföld e fertályán, hiszen a helybeliek újabb munkahelyeket remélnek. Pillanatnyilag azonban az apróbb lépések-megvalósítások, a valós eredmények fontosak a soknemzetiségű községben, ahol a népes roma közösség mindennapi igényei is egyre többet nyomnak a latban.
Fogy a pénzforrás?
A cigány az utolsó, aki egyáltalán munkát kaphat valahol – mondták a romák, és sok cigány családban csak a mező maradékából, a tollószott pityókából kerül valami az asztalra, esetleg az állatoknak is. „Ha nincs már semmi az árapataki határban, maradt az Olton túli barcasági mezőkön. De ha a hó belepi majd a mezőt, jaj nekünk, szerezni kell!”
A „szerzésnek” is több formája lehet, olykor az árapataki központi iskola udvarára is belopóznak, hogy az iskola tűzifájából lophassanak. Az 1050 tanuló nagy többsége román anyanyelvű cigány. A gyermek- és szociális segélyt az Ovidiu Rom Románia szövetségi program támogatja személyenként havi 50 lej értékű bevásárlójeggyel – magyarázták –, de csak azok vehetik fel, akik rendszeresen viszik óvodába gyermekeiket. Hangoztatják a kósza hírt, hogy a támogatónak fogyóban a pénzforrása, és nyakukon a tél. Marad azonban a megfordíthatatlan valóság – tíz fiatal cigány nő közül nyolc állandó jelleggel várandós – jegyezte meg Kovács László polgármester, a község vezetője, akinek hinnie kell a romaintegráció fontosságában.
Az apró lépések nem elhanyagolhatóak
Kovács László polgármester és Nicolaie Cucu alpolgármester közösen sorolja a számukra jelentősebb apró lépéseket, melyeket kénytelenek megtenni.
– Csak aprónak tűnnek az elvégzett munkák – mondták –, de nem volt könnyű bekötni az édes vizet Előpatakon az új kezelőközpontba olyan módon, hogy a megyei vízügyi hivatal engedélye is a kezünkben legyen! Várjuk a költségvetés-kiigazítást, s ami fontos tennivaló, azt munkáscsoportunkkal és szociális segélyben részesülő cigány férfierővel úgymond önerőből valósítottuk meg. Sikerült a borvíztöltődétől bekötni az ásványvizet a kezelőközpontba. Ez azért nyereség, mert annak a borvíznek gyógyhatása régebb is, most is országosan ismert, sőt, külföldre is szállítják. Nem más ez, mint az Erzsébet-kút vize. Szeretnénk ezt bevezetni – természetesen fizetség ellenében – nemcsak ivókúra, hanem fürdés céljaira is, de a bérbe vételre még nem kötöttünk szerződést a céggel. A szakemberek szerint ennek a borvíznek nagyon magas a szén-dioxid-tartalma, így forró édesvízzel is fel lehet melegíteni, úgy is megmarad benne a gyógyhatást biztosító gáz. A régi leírásokból tudjuk, hogy az előpataki fürdővíz gyógyító erejéről csodákat meséltek, mi meg most majd azzal tudunk dicsekedni, hogy újra ezt a híres vizet kapja meg a bajaival ide érkező beteg. Társultunk a megyei Aquasic Egyesülethez, de sajnos, még mindig nincs pénzalap szakképzett személyzet alkalmazására, úgyhogy a gyógykezelés beindítása várat magára.
Az árapataki székhelyű községvezetésnek meggyűlt a baja az édesvízzel. Előpatak-fürdő fölött terjedelmes cigánytelep terül el, s a bajok elkerülése végett, számukra külön ivóvízrendszert építtetett az önkormányzat. Ebből kapott az iskola és az udvaron álló óvoda is. Ezt bepanaszolta a cigányság, ebben látva az alkalmanként fellépő vízhiány okát. Az árapataki hivatal felújíttatta az iskola udvarán a régi kutat, mely megfelelő vízzel látja el az épületeket. Az édesvíz hiányára panaszkodott az izomideg-sorvadásban szenvedők egyesülete is, melynek Előpatakon maradt az országos központja. Az épület udvarán egy harmadik kutat kellet fúrni, amelyben jó vízre találtak. A vízbevezetést az önkormányzat végeztette, a szükséges felszerelést az egyesület biztosítja. Még két kutat kell ásniuk: egyiket az előpataki, a másikat az erősdi kultúrotthon mellett, ahol a különböző közösségi rendezvények idején konyha is működik.
– Előkészítettük a terepet az előpataki kezelőközpont előtti téren egy kézilabda méretű sportpálya kialakítására, ha összejönnének az anyagiak – folytatták a községvezetők. –Nincs a fürdőtelepen semmilyen pálya, s ha beindul a fürdőzés, erre feltétlenül szükség lesz. Tervezünk szauna-, fürdőalkalmatosságot, és a pályát majd az iskola is használni tudja. Kértük a megyei tanács segítségét is – részletezett az alpolgármester. – Az árapataki Romulus Cioflec központi iskolában új aszfaltréteget öntettünk a sportpályára, kijelöltük szabályvonalait, Erősdön átjáró hidat építettünk a Tyiszk patakára, s ott is sikerült felújítani egy osztálytermet a helybeli előkészítő osztály számára. Kerítésoszlopokkal segítettük az előpatakiakat, hogy bekeríthessék a katolikus és görögkeleti temetőt. A dróthálót a hívek szerzik be, mert megengedhetetlen, hogy a legelő állatok járják a két nyughelyet.
– Három osztálytermet és egy irodát újíttatott fel az önkormányzat a hetei cigány iskolában – tájékoztatott Duló Szilárd igazgató-tanár –, a fűtéssel sem lesz gond, de az épület külső javítása a jövő évre marad. Van a szomszédos Botfaluban egy buzgó és hívő vállalkozó, aki minden évben adományokkal (cipők, ruházat) segítette a hetei cigány gyerekeket és az iskolát. Ő ígérte meg polgármesterünknek, hogy a még rendezetlen negyedik osztálytermet is felújíttatja.
Háromszék-falufüzet – a község tükre
Lapunk munkatársai negyedik esztendeje szerkesztenek olyan színes-képes falufüzeteket, amelyekben a régmúlt, de a jelen tükörképét is fellelhetik a községközpontok, falvak lakói, vendégei – ami sok településen, valljuk meg, még most is hiánycikk. 2010-ben Sepsikőröspatak kétnyelvű falufüzetével nyitottunk. Azóta a Háromszék-falufüzetek sorában a hetedik, Előpatak község szintén kétnyelvű ismertetője is elindult útjára szerkesztőségünk kis nyomdájából (képünk). Időközben látott napvilágot Szotyor és Ikafalva, Bölön, Borosnyó és Maksa, valamint Málnás község falufüzete. Előkészületben Sepsikőröspatak és Kálnok közös felújított ismertetője, igényét jelentette be Felsőrákos és megújított második kiadását Maksa község. Hogy miről szól egy ilyen falufüzet, idézünk az Előpatak községet bemutató kiadvány szövegéből.
„Előpatak a hajdan híres fürdőhely és Hete a Baróti-hegység gerincén az Előpataki-hágó két oldalát és környékét üli meg, a községközpont és Erősd pedig a hegység délnyugati lábánál fekszik. Mindahány történelmi múlttal bír, Székföldjének része. Hogy Székföldje nem a történelmi Székelyföld tartozéka, arra az is bizonyíték, hogy az Árapatakot Alsó-Háromszékkel összekötő utat ma is Székelút névvel illeti a helyi lakosság. Székföld az 1241 évi tatárjárás előtt egy Fulkun nevű gazdag szász birtokában volt, aki geréb, vagyis amolyan helyi elöljáróféle volt. A Szék – Sek elnevezést szláv eredetűnek tartják, ami több helyen előfordul a Kárpát-medence gyepűkijáróinál (határainál). Ez a vidék is gyepű volt hajdanában, hiszen az Erősd és Árapatak között fekvő Csókáson XI–XII. századi királyi vár maradványait tárták fel a Sepsiszentgyörgyi Múzeum régészei. Székföldje az említett tatárjárás után elnéptelenedett és a dokumentumok szerint IV. Béla király – 1252-ben – a hidvégi Nemes és Mikó, majd a Kálnoky család elődjének, Vincének adományozta. Sok itt a turisztikai érdekesség. Árapatakon a Retkes-árokban és a Bükkútnál a geológiai harmad- és negyedkor gerinctelen (csigák, kagylók) és gerinces élővilágának (főleg ős-orrszarvúak) kövületeit tárták fel, Erősdön pedig Európa-híres a Tyiszk-hegy, a neolitikumi ősember telephelye, ami országos régészeti rezerváció. Az őslénytani maradványok, akárcsak a neolitikumi ember rekonstruált lakása a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban láthatók. Természetvédelmi ritkaságszámba megy az erősdi törpemandula cserjés és a Veczer-tetőn a megye egyetlen tavaszi hérics lelőhelye és a nép által emlegetett Rózsa Sándor betyár-barlang a Veczer-kő sziklájában. Altalajkincsek: folyami homok és kavics az Olt lapályán, épületkő, gyógyerejű ásványvíz és szabad szén-dioxid Előpatakon.
Idegenforgalmi látnivaló az árapataki református templom, amely gótikus elemeket őriz, XV. századinak datálják falfestmény-maradványait. 1602-ből maradt fenn a Geréb családnak a virágos reneszánsz korából származó sírköve. Belsejét a településre jellemző népi keresztszemes kézimunkák díszítik. Előterében az 1848-as szabadságharc és a két világháború magyar hőseinek és áldozatainak emlékműve áll. Árapatak régi, XVIII. századi görögkeleti temploma a román temetőben volt. Helyét ma egy díszes troica jelöli. Helyette újat építettek 1964-ben. Védőszentje Szent Demeter. Előpatak ortodox temploma 1843-ban épült, védőszentje Szent Teodor Stratilat vértanú. Előterében a település hősi emlékműve. Római katolikus magyar kápolnája 1849-ben épült. Erősd kazettás mennyezetű református temploma 1700-ból való. Árapatakon az író és lapszerkesztő Romulus Cioflec (1882–1955) mellszobra és Erdély görögkeleti püspökének, Nicolae Colannak (1893–1967) szülőháza látható. Nevéhez fűződik az 1849. január 3-án itt megkötött és kevés ideig tartó békeszerződés, amit az elnyomó osztrák túlerő nem tartott tiszteletben, a falut feldúlták, felégették. Árapatakot, Előpatakot és Erősdöt jelzett turistaösvények hálózata köti össze Sepsiszentgyörggyel, Sugásfürdővel és Illyefalva térségével.
A község pályázott az ivóvízhálózat kiépítésére, elkészült a községközpont szennyvízhálózatának terve. Megújultak a művelődési otthonok, Előpatakon új épülettel bővült a régi iskola. Folyamatban az erdőipari utak felújítása. A községközpontban folyami homok és kavicskitermelés működik, gyerekjáték- és gyermekbútor-készítő üzem, amely helyi munkaerőt foglalkoztat. Árapatak és Erősd magyar egyházai testvértelepülési kapcsolatot ápolnak a magyarországi Szóláddal (Somogy megye), valamint a Balaton melléki Felsőörssel.”