Szakácskönyv a túlélésért

2013. november 6., szerda, Magazin

Az ausztriai lichtenwörthi haláltáborban fogva tartott nők által leírt receptekből jelenik meg a Szakácskönyv a túlélésért című kötet. A szénnel és grafitfoszlányokkal papírfecnikre jegyzett 149 receptet tartalmazó könyvet csütörtökön mutatják be Budapesten.
 

Czingel Szilvia, a könyv szerkesztője, a Centropa Ma­gyarország képviseletében 2001 és 2008 között részt vett egy nagy volumenű kutatásban, amelyben holokauszttúlélőket interjúvoltak meg. „A fő szempontunk az volt, hogy ne csupán a bevégzett tragédiát kutassuk, hanem a két világháború közötti zsidó életmódot. Termé­szetesen munkánk nagyobb része maga a holokauszt is, mert aki a zsidó történelemmel foglalkozik, számára ez megkerülhetetlen, de nekünk a fő szempontunk nem maga a halál, hanem a virágzó időszak volt” – beszélt az előzményekről Czingel Szilvia.
A szerkesztő egyik inter­júalanya volt Endrei István­né, akiről tulajdonképpen a könyv szól. Őt a háború utolsó hónapjaiban más magyarokkal együtt Lichten­wörthbe deportálták. Ott a sok szenvedéstől és az éhségtől való menekülés sajátos útjaként ötödmagával írt egy receptkönyvet, amely aztán csodával határos módon hazakerült vele együtt. 62 évvel később Czingel Szilvia bukkant az írásokra, amikor Endrei Ist­ván­né egy régi könyvben meg akart neki mutatni egy klasszikus zsidó receptet. „Ép­pen arról beszélgettünk, hogy annak idején a két világháború között az édesanyjával milyen süteményeket készítettek, amikor szó szerint kihullottak a kis papírfecnik” – tette hozzá Czingel Szilvia.
„A lichtenwörthi tábor arról volt híres, hogy kiéheztetési kísérletet végeztek. Nem voltak gázkamrák, nem dolgoztatták az ott élőket, viszont nem adtak enni nekik. Ez a receptkönyv volt az ott élőknek a kiút, a szellem, a gondolkodás, az emlékezés képességének életben tartása, de néhányuknak ez is mentette meg az életét” – fogalmazott a szerkesztő. Összesen 149 recept volt ezeken a papírfecniken, mindegyiket szénnel és grafitfoszlányokkal körmölték le.
A Gyányi Gábor által írt előszóban olvasható, hogy „elsősorban a tésztafélékre és a süteményekre emlékeztek, amiben bizonnyal a legkedvesebb íz utáni heves sóvárgás vezette őket”. A könyvbemutatót csütörtökön tartják az Örkény István Könyvesbolt­ban. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent könyvről Czingel Szilvia, Gyáni Gábor és Závada Pál beszélget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 508
szavazógép
2013-11-06: Magazin - :

Díjazták Pierre Lemaitre történelmi regényét

Pierre Lemaitre első világháborús témájú regénye, az Au revoir la-haut (Viszlát fent) című műve kapta meg a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t hétfőn. A 62 éves szerzőnek az Albin Michel Kiadó gondozásában megjelent ötödik művét a 12. körben, 6:4 szavazati arányban választotta ki a zsűri a párizsi Drouant étteremben tartott ülésén.
 
2013-11-06: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Szent András havában Székföldjén

A nagybányai székhelyű Mercali cég brassói részlege tette meg az első lépéseket Árapatakon egy takarmánylerakat és brikettgyár létesítésére – adták tovább a hírt –, melynek hozadéka csak jövőre érzékelhető majd. Mindennek és bármilyen termelőegységnek örvendenek Székföld e fertályán, hiszen a helybeliek újabb munkahelyeket remélnek. Pillanatnyilag azonban az apróbb lépések-megvalósítások, a valós eredmények fontosak a soknemzetiségű köz­ségben, ahol a népes roma közösség mindennapi igényei is egyre többet nyomnak a latban.