A székelyek nagy menetelése után nem elképzelhetetlen, hogy alkalmanként ezután is összefognak az erdélyi magyar politikai szervezetek – derült ki azon a kedd esti kolozsvári nyilvános vitán, amelyen az SZNT, az RMDSZ, az EMNP és az MPP vezetői vettek részt. A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Napló hetilap által Továbbmenetelés címmel szervezett vitán többek között azokat a területeket vették számba, amelyekben a pártok együttműködhetnének.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár kijelentette: olyan törvényt kívánnak benyújtani a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan, „amely mindenki álláspontját tükrözi, és amely mögött össztársadalmi támogatás van”, és megígérte, hogy közvitára bocsátják a tervezetet. Szerinte a székelyek nagy menetelését nem kell a magyar pártok összefogásaként értelmezni. „Volt egy olyan ügy, amely mögé felsorakozott százötvenezer ember, az RMDSZ és a két párt. (...) Nem összefogás történt, hanem egy fontos ügy egységes támogatása” – vélekedett. Megjegyezte: az RMDSZ huszonhárom éve menetel a romániai politikában, számára nem az a kérdés, hogy lesz-e összefogás, hanem az, hogy vannak-e eredmények összefogással vagy anélkül.
Zakariás Zoltán, az EMNP választmányának elnöke szerint a fontos célok érdekében félre lehet tenni a pártpolitikai szempontokat. A nemzeti ügyek képviseletében akcióegységek kialakítását tartja fontosnak, és kiemelt célnak tekinti a román társadalom megszólítását. Biró Zsolt MPP-elnök szerint a 153 székelyföldi önkormányzat helyi népszavazást írhatna ki arról, a település lakói milyen régióban kívánnak élni.
A beszélgetésen a jövő évi EP-választások kérdése is felmerült. Zakariás Zoltán nemzetpolitikai célnak tekinti, hogy az erdélyi magyarság minél több képviselőt juttathasson az EP-be, ez pedig összefogással lehetséges. Kovács Péter szerint azok akarnak az RMDSZ-szel összefogva tisztségekhez jutni, akiknek ez a szövetségen belül nem sikerült.
Izsák Balázs SZNT-elnök Székelyföld területi autonómiájáról beszélt, ami a világ egyetlen magyarja számára sem lehet közömbös. Megállapította, Trianon óta először körvonalazódik olyan jóvátétel, amely a román–magyar közeledést is szolgálja. Zárszóként a Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsektől kapott útravalót idézte, amely évszázadokkal ezelőtt a keresztény egyházak közötti békét is megteremtette: „a lényeges dolgokban az egységnek, egyebekben a szabadságnak, de minden esetben a szeretetnek kell érvényesülnie”.
