Kár, hogy a nagy hazaffyt, Gheorghe Funart ilyen sokáig mellőzték, és nem juttatták gyakrabban szóhoz a politikában és a médiában. Ez alatt az idő alatt a magyarok addig mesterkedtek Erdélyben, hogy eléggé el nem ítélhető módon ingatlanokat juttattak vissza magyaroknak és a magyar egyházaknak.
Bezzeg, ő mindig kézzel-lábbal akadályozta az ilyen – Románia számára – hátrányos cselekményeket! Polgármesterkedése idején Kolozsváron minden festhetőt és nem festhetőt piros-sárga-kékre pingáltatott. Még a kék égre is piros és sárga csíkokat mázoltatott, csak azért, hogy az őslakók jobban érezzék magukat Funar felhőtlen ege alatt. Lehet, hogy megbízta a botanikusokat, fejlesszenek ki olyan füvet és fát, amelyik nem zöld, mert a zöld szín meglehetősen sértette a szemét, és nyáron eléggé elterjedt volt a kincses városban. Nagy művét, sajnos, nem tudta befejezni, mert befejeződött polgármesteri pálya- és ámokfutása.
Most, hogy ismét kedvező szelek fújnak számára a román nacionalizmus ventilátoraiból, és ismét szóhoz juttatták, megmondta ápertén, hogy: „Magyarország a magyar egyházak segítségével Erdély elcsatolására használja a román restitúciós törvényt”. Mivel a magyarok és a magyar egyházak telekkönyvekkel tudják igazolni egykori vagyonuk eredetét – telekkönyvek egyébként csak Erdélyben léteztek –, és a törvény alapján ezeket vissza kell szolgáltatni, most Funar attól fél, azt is bizonyítani lehet, hogy ezer éven keresztül magyar tulajdonban volt Erdély, vagy Magyarországhoz tartozott, és így a román visszaszolgáltatási törvény szerint vissza kell adniuk.
Bizony, ezen változtatni kellene. Például úgy, hogy Romániában minden elkobzott ingatlant vissza lehet szolgáltatni, kivéve, ha azt magyar ember igényli vagy egyházi tulajdonban volt. Ez nagyon egyszerű lesz, mert már a miniszterelnök eljutott odáig, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot akar felállíttatni az erdélyi visszaszolgáltatások ügyének kivizsgálására. Innen már csak egy lépés lenne egy törvénytervezet kitalálása, és amilyen jó (magyarellenes) hangulat uralkodik nálunk, simán meg lehet szavaztatni bármit.
Aztán, ha az unió vagy az Amerikai Egyesült Államok – szokás szerint – szorgalmazná a visszaszolgáltatásokat, akkor azt mondanák, hogy már minálunk, babám... minden vissza van szolgáltatva. A végén még azt mondják ráadásul, hogy a magyarok úgy meg vannak elégedve a restitúcióval, mint a székelyek a régiósítással. Ez utóbbiról a miniszterelnök-helyettes, Liviu Dragnea számolt be Brüsszelben, és nagy megelégedéssel tölthet el mindannyinkat, mert mi eleddig nem is tudtuk.
Az idő aztán rendezi egy sereg ingatlan sorsát. Példának említsük meg a Gyulafehérvártól huszonöt kilométerre levő Vingártot, ahol a kommunista rezsim a templomot államosította és gabonaraktárrá degradálta. Visszaigénylését válaszra sem méltatták. Máshol téglánként hordták szét a templomot. Legjobb megoldások a visszaszolgáltatásban: ha nem kérik vissza, ha nincs már mit visszaadni, vagy nincs már, akinek visszaadni.
