A székelyföldi lovasélet résztvevői találkoztak hét végén a bálványosfürdői Vár Panzióban. Az ötödik alkalommal megszervezett székelyföldi lovaskonferencián hagyományőrző és sportlovasok, lótenyésztők, fogathajtók, az ágazatot turizmusba átvivő vállalkozók, szakemberek gyűltek össze. Az előadások résztvevői lótudományi tapasztalatukat bővíthették, ismereteket cserélhettek, kapcsolatokat alakíthattak ki.
A konferencia nyitányában Daragus Attila torjai polgármester üdvözölte a székelyföldi lószeretőket és profi lótenyésztőket. Huszárok és tisztek, állatorvosok, lótenyésztők, a megyei tanács képviseletében Nagy József alelnök – maga is lótartó – hallgatta beszédét. Ha történelmi ünnepünk van, a lovat elővesszük – mondta érdeklődésünkre Daragus Attila, hozzáfűzve: az állat nem olcsó, ha így lenne, mindenki tartaná, de költséges.
A konferencián lótenyésztési szakértők tartottak érdekes előadásokat. Kinda Zalán (képünk) a székely ló származásának kérdéskörét boncolgatta, ifjú Kádár László a székelyföldi lovas hagyományőrzés jellegzetességeiről értekezett. A lovak izomzatának terhelési megbetegedéseiről, a szabad lóidomításról, pata- és fedeztetési problémákról beszélt id. és ifj. Kádár László, György Adolf, Huszár Ákos, Lutz Levente.
A konferenciát záró beszédében Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta: a megyeháza az elmúlt négy-öt évben kiemelten támogatta a lovasrendezvényeket, nemcsak a konferenciákat, a hagyományőrző és sportlovasokat is. „Az elkövetkezőkben is így lesz, mert olyasmit támogatunk, mely nemcsak szép, de hagyományos is nálunk. Mi, székelyek lóháton születtünk” – mondta a megyevezető. Pályázatok révén segítik a hagyományőrzést, nemcsak a lovasokat, de pénzt különítettek el kórusok, tűzoltók, néptáncosok, fúvószenekarok öltözetének finanszírozására is. Évente 200 000 lejt fordítanak erre a célra, a jövőben is így kívánnak eljárni – hangsúlyozta Tamás Sándor.
