Agráriumról üzleti szemmel
Péntek délelőtt Marosvásárhelyen a Grand  Hotel konferen­ciatermében gazdasági konferenciát szervez a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. Az alaptéma ezúttal az agrárium, bemutatót tart Szabó József Andor, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági szakattaséja. Winkler Gyula EP-képviselő a COSME-programról, a kis- és középvállalkozók  ver­seny­képes­ségének növeléséről tart előadást, Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a mezőgaz­dasági  pénzügyi megoldásokról beszél, és beszélgetés lesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjaival és végzőseivel az egyetem jövőjéről.

Magyar–román üzleti központ Békéscsabán
Magyar–román üzleti központ nyílt múlt pénteken Békéscsabán, amelynek létrehozására a Magyarország–Románia határon átnyúló együttműködési program keretéből a magyar partner, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 256 ezer eurót nyert 95 százalékos támogatás mellett. A  nagyváradi partner, a Don Orione-szak­iskola összesen 696 ezer euró vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. Békéscsaba belvárosában egy ötszáz négy­zetméteres ingatlant újítottak fel és láttak el modern technikai eszközökkel. A központ a magyar és a román határ menti térség vállalkozásainak nyújt szolgáltatásokat, közreműködik romániai cégek alapításában, vegyes vállalatok létrehozásában, uniós fejlesztési pályázatok elkészítésében, új piacok és partnerek felkutatásában és kapcsolat­építésben a román kamarai hálózattal.

Euróövezet később
Románia 2018 és 2020 között csatlakozhat az euróövezethez – jelentette ki Victor Ponta. Az amerikai CNBC televíziónak Bukarestben nyilatkozó kormányfő kifejtette, Románia felkészülten és versenyképesen akar csatlakozni az euróövezethez, ezért figyelemmel követi Lengyelországot, amely sokkal előrébb tart a szerkezeti reformok terén. „Az euróövezetnek nincs szüksége újabb gyenge játékosra, ezért Romániának előbb fel kell készülnie” – mondta Ponta. Hangsúlyozta, hogy Románia integrációja az ország és az euróövezet előnyére válna, ezért továbbra sem mondanak le erről a politikai célról. A  miniszterelnök júniusban a Deutsche Welle német rádiónak még úgy nyilatkozott, hogy Bukarest várhatóan 2017–2018-ban áll készen az euró bevezetésére a szerkezeti reformok szempontjából, korábban pedig hivatalosan 2015-re tűzte ki Bukarest az euró bevezetésének időpontját, de az euróövezet válsága okán felmerült problémák miatt ejtették az időpontot. Románia áprilisban küldött legutóbb konvergencia-programot az Európai Bizottságnak, amely már nem tartalmazta a csatlakozás céldátumát. Ponta akkor úgy nyilatkozott, hogy 2019. január 1-je reális időpontnak tűnik az euró bevezetésére.

Válsághatás
 Meredeken csökken a diplomás brit munkavállalók reálbére a pénzügyi válság óta a Financial Times tegnapi kimutatása szerint. A londoni gazdasági napilap által elvégzett országos vizsgálat feltárta, hogy a brit munkapiacon tavaly megjelent diplomások átlagosan 12 százalékkal kevesebbet keresnek reálértéken, mint amennyit a 2007–2008-ban, még a krach előtt végzett pályatársaik kerestek karrierjük elején. A brit egyetemekről most kikerült diplomások ráadásul 60 százalékkal magasabb diákhitelteherrel kezdik pályafutásukat, mint azok, akik a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt végeztek. A brit állami egyetemek által kérhető éves tandíj felső határa éppen tavaly emelkedett kilencezer fontra. Ez a korábbi felső tandíjhatárnak csaknem a háromszorosa. A kimutatás szerint a ta­valy végzett diplomások 28 százalékának ahhoz sem elég a fizetése, hogy hozzákezdhessen diákhitelének törlesztéséhez. Az angol-walesi felsőoktatási törvény alapján akkor kell megkezdeni az egyetemi tandíj utólagos törlesztését, ha a végzett hallgató éves bére elérte a 15 ezer fontot. Ez valamivel több mint a fele az éves brit alkalmazotti átlagbérnek. A tavaly végzett diplomások 17 százaléka munkát sem talált tanulmányai befejezése óta, az állásban lévők 36 százaléka pedig végzettségénél alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be – áll a Financial Times elemzésében.