Hallom, hallgatom, hogy a nép érdekeit szem előtt tartva elértük: nem lesz 200 eurónál alacsonyabb fizetés/nyugdíj.
Hallom, hallgatom, hogy a gázszámla sem lesz ezen a télen kevesebb, mint 200 euró. Ezt is a nép érdekeit szem előtt tartva értük el.
Persze vannak helyek, ahol a nyugdíj alig kevesebb 2000 eurónál. De ott valószínűleg nem a nép érdekeit tartják szem előtt.
Nem tudom, valójában nem is érdekel, hogy – a nép érdekeit szem előtt tartva – mennyi egy honatya havi jövedelme? Fizetése és valamilyen vállalkozásból származó osztaléka.
A világhálón kering pár napja, hogy megtalálták a Ceaşescu-pár 50 milliárd eurót érő arany- és ezüst rúdjait. Persze a kézenfekvő javaslat az volt, hogy ebből meg kell adni az ország adósságát. Tudom, kacsa az egész, de a visszafizetéstől kiakadtam. Nemzedékem már megadott egy adósságot, amiből egyébként egy fillért sem látott, sőt, éveken keresztül szó nélkül álltunk sorban egy fél csomag vajért, egy liter olajért, egy kiló cukorért stb. – és örvendtünk, ha kaptunk egy zacskó „takimurit”.
Az újabb adósságból is csupán 200 euró jut. Vagy gázra, vagy gyógyszerre, vagy éhhalálra. Semmi nem jut sem tanügyre, sem egészségügyre, sem utakra, sem… Unalmas lenne végigsorolni, mire nem jut. De maszlaggal bőven ellátnak.
Mindent eurós értékben fizetünk, de a fizetést, a nyugdíjat a semmihez nem viszonyítható lejben kapjuk. Ennyi jut.
Jön a Valutaalap, és megy a Valutaalap. Újabb megszorítások következnek. Érdekes módon, ahol ez az „egylet” eljár, ott mindig – sajátos érdekeket szem előtt tartva – a tömeget nyúzzák. Lásd Görög-, Spanyol-, és Olaszország stb. helyzetét. A tömeg nem kér kölcsönt, az csak megadja. Nem is lát belőle semmit. Európa öreg csontjai recsegnek-ropognak. Hol itt, hol ott üti fel a fejét az elégedetlenség. De holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Kerekes Mária