Külföldi tartózkodásunk alatt sokan próbáljuk – egyéb feladataink mellett – magyarságunkat is megtartani. Ezért hiányoltunk egyre többen egy magyar egyesületet, amely sok más országban már akár több évtizedes múlttal is rendelkezik, Dániában azonban csak Facebook-csoporton lehet az itt elő magyarokkal kapcsolatot létesíteni. Ennek is megvannak az előnyei, de néhányan úgy éreztük, hogy ez nekünk nem elég.
Az első cél tehát egy egyesület megalapítása volt. Ezt jó néhány „bögrés-párnás” megbeszélés előzte meg, ahol céljainkról, feladatainkról tanácskoztunk, és más egyesületekkel próbáltuk felvenni a kapcsolatot együttműködés és kölcsönös segítség érdekében. Így született meg a Magyar Inkubátor (MA-IN) Egyesület. Bár még gyerekcipőben jár, a vezetőségi tagok különböző programokkal, eseményekkel igyekeznek felpezsdíteni főként a Koppenhágában élő magyarok hétköznapjait. Olyan szervezetet szeretnénk építeni, mely képes a Dániában élő magyaroknak segítséget nyújtani, és kifelé, más kultúráknak is megmutatni értékeinket.
November 8-án a koppenhágai Studenterhuset épületében megszervezett Global Village (Globális falu) nevű eseményen mutatkoztunk be, a világ legnagyobb diákszervezetével (az AIESEC fő célja a fiatalok fejlesztése személyes és szakmai szempontból) együttműködve.
A Globális falu látogatói érdekes ismeretekkel gazdagodhattak Brazíliáról, Kínáról, Indiáról, Kenyáról, Libanonról és Magyarországról, utóbbiról a MA-IN és még sok kedves koppenhágai magyar gondoskodásából. Standunk mögött kinagyított kalocsai szobabelső állt, előtte mázas köcsög, Rubik-kocka, kokárda, fényképek, turisztikai kiadványok, és különböző finomságokat is bemutattunk: kürtőskalácsot, magyar szalámit, pogácsát, erős paprikát kóstolhattak meg az érdeklődők.
Egy tízéves magyar kislány természetes magabiztossággal, hihetetlen hozzáértéssel ismertette értékeinket, a magyar nép bemutatásával pedig teljesen lekötötte, ott tartotta hallgatóit. Egy másik előadó sok humorral fűszerezett tájékoztatást nyújtott, a legnagyobb sikert azonban a tánccal arattuk. A közös népdaléneklés után a felcsíki néptánc egyszerűbb lépéseit tanítottuk meg népes közönségnek, amely a végén a táncoktató magyar fiatalokkal is próbált táncolni.
A résztvevők egyike szerint az est eseményei közül „kétség nélkül a magyar előadás és tánc volt a legelsöprőbb”, egy másik pedig így nyilatkozott: „nekem is nagyon tetszett a rendezvény, kivétel nélkül mindenki nagyon szimpatikus és kedves volt, és attól függetlenül, hogy először találkoztam a magyar csapat tagjaival, az összetartozás érzése teljesen megvolt”. Mindkét véleményt közzétettük a szociális hálón: kis drágakövek számunkra, amelyek újra meg újra erővel töltenek fel, hogy az elkövetkező programjainkkal is növeljük a megelégedett résztvevők számát.
Az utóbbi időben egyesületünk tevékenysége mellett több más érdekes programmal is találkozhattunk, amelynek magyar vonzata volt. Az egyik a Chamber Choir Hymnia kórus The Hungarian Connection (A magyar kapcsolat) című műsora volt, amelyben egyebek között Kodály Zoltán és Bartók Béla kórusműveiből adtak elő részleteket magyar nyelven. A dán kórus 2012-ben a debreceni versenyen második díjat nyert egy Kodály-művel.
Az 56-os megemlékezést minden évben megszervezi a Koppenhágai Magyar Nagykövetség, bár az idén az évtized viharának nevezett ciklon épp aznap ért ide, és a nagyon megnehezedett közlekedési viszonyok miatt nem mindenki jutott el az eseményre, aki készült rá.
Végezetül megemlíteném az egyesületünk által november 24-re tervezett családi vasárnapot, amelyen a kint elő magyar családok ismerkedhetnek meg egymással. Játszóház is lesz a gyerekeknek, tánccal és énekkel.
A továbbiakban kívánjuk, hogy munkánkkal képviselhessük és fenntarthassuk magyarságunkat, értékeinket, otthonunktól távol is. Bárki, aki Dániába látogat a jövőben, keresse egyesületünk szolgáltatásait, programjait bátran (ma-in.dk)!
Szőcs-Puskás Tímea, egy sepsiszentgyörgyi lány
