A nyomozást vezető ügyész a lapnak elmondta, hogy legkésőbb november utolsó hetében véget ér az 1280 festmény, grafika és nyomat eredetének megállapítását célzó vizsgálat első szakasza. A képek szár­mazását vizsgáló szakértői csoport várhatóan nagyjából 310 alkotásról állapítja meg, hogy a jogos tulajdonos Cornelius Gurlitt.
A nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hil­de­brand Gurlitt fiának mün­che­ni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során 121 be­ke­re­tezett és 1285 keret nélküli képre, köztük feltehetően a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt műkincsekre bukkantak 2012 februárjában. Ez összesen 1406  kép, de számos rajz és vázlat nem önálló alkotás, hanem elő­tanul­mány későbbi mű­vekhez, így pedig 1280-ra módosul a gyűjteményt al­kotó mun­kák száma – mond­ta Rein­hard Nemetz, az augsburgi ügyészség fő­ügyésze.
A vizsgálat lezárása után a hatóság kapcsolatba lép Cornelius Gurlitt-tal, hogy megállapodjanak a minden kétséget kizáróan az ő tulajdonába tartozó képek áta­dásáról – mondta a főügyész. Tervét bírálta a Zsidó Világ­kongresszus (WJC) és a Né­metországi Zsidók Központi Tanácsának (ZDJ) vezetője.
Nemetz a lehető legha­marabb meg akar szabadulni a képektől, ami felelőt­lenség – mondta Ronald S. Lauder, a WJC elnöke. Az ügyet több mint másfél évig titokban kezelték, „most pedig hirtelen egy halom képet vissza akarnak adni, ez biztosan nem a helyes megoldás” – tette hoz­zá Dieter Grau­mann, a ZDJ elnöke, hangsúlyozva, hogy a müncheni mű­kincsfogás ügyének a jogi dimenzió mellett erkölcsi és történelmi vetületei is vannak.
Németországban elévültek a náci diktatúra idején zsidóktól elrabolt értéktár­gyak visszaszolgáltatására vonatkozó igények. A volt NSZK-ban 1963-ig lehetett jelentkezni az elrabolt javakért, az egykori NDK területén elrabolt javakért pedig a rendszerváltástól 1993 júliusáig. Ronald S. Lauder szerint ezen a sza­bályon változtatni kell, mert a tulajdonjog érvényesít­he­tőségének megszűnése nem vonatkozhat egy népirtás részeként elkövetett fosztogatásokra. A német kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy valamennyi közgyűjte­ménynél elle­nő­riz­zék, vannak-e benne zsidóktól elrabolt mű­tár­gyak. Ezt a munkát az osztrák minta alap­ján egy független testü­letnek kell irányítania –mondta a WJC elnöke.
A müncheni műkincs­fogásról november elején nyilatkoztak először hivatalosan a hatóságok, miután az ügy kiszivárgott a saj­tó­hoz. Az ügy titkos kezelé­se miatt a német kormány sú­lyos bírálatokat kapott bel­földről és külföldről. A nagy­jából egymilliárd euró ér­tékűre becsült gyűj­temény­ben mások mellett olyan világhírű festők mű­vei is megtalálhatóak, mint Pablo Picasso, Henri Ma­tisse, Marc Chagall és Franz Marc. Ed­dig ismeretlen mester­művek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép.