Gábor Áron-szobrot, Vetró András kézdivásárhelyi művész alkotását avatták Eresztevényben, az ágyúöntő hős nyughelyének közelében, a Benke-kúria udvarán tegnap, születésének 199. évfordulóján, majd a jövőben esedékes kerek évforduló kapcsán, a Háromszéken Gábor Áron-évvé nyilvánított esztendő eseményeit ismertették a kúria alagsorában kialakított Gábor Áron-konferenciateremben.
A szobrot az egykori kúriában panziót és vendéglőt működtető Rancz Lajos állíttatta. Az avatón Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, és a Gábor Áron emlékére állított műveket sorjázta, kezdve az 1892-ben Eresztevényben emelt, Gyárfás Győző által tervezett, Gerenday Antal domborművével díszített síremlékkel. Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész az őrnagy alakjára világított rá a legenda és valóság tükrében. Elmondta, már 1849 januárjában legendás alakként írt róla a sajtó, majd az elnyomás időszakában ez a legenda megérett, patinássá vált.
Mindenki úgy tudja, hogy Gábor Áron a kökösi hídnál esett el. Ez is legenda. Valójában Kökös és Uzon között vesztette életét, de a híd szép szimbólum, s az egykori fahidat róla nevezték el. A síremlék létrehozásának történetét is elmesélte. Gyárfás Győző tervében az emlékmű tetején faragott ágyú van. Demeter Lajos hangoztatta, nem boncolgatja, mi a legenda és a valóság között a különbség, éljen az a Gábor Áron – a leleményes, a semmiből sokat teremtő székely ember –, akit példaképpé emeltek őseink. Tibád Sándor, a berecki Gábor Áron Alapítvány kuratóriumi tagja hangsúlyozta, a székely-magyar népért életét adó Gábor Áron a honszeretet példaképe. Felelevenítette a hős alakját Salamon Sándor és Földi István irodalmi műveiből. Vetró András szobrászművész megköszönte a bizalmat, hogy Rancz Lajos őt kérte fel a szobor elkészítésére, s elmondta, az egykori szoborállító Sylvester Lajos jut eszébe: amikor megtudta, hogy Gábor Áron-szobor készül, felcsillant a szeme. A művész elmondta, mint szobrainak nagy része, ez az alkotás is a Lázár Imre vezette székelyudvarhelyi öntödében készült. A szobrot Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke leplezte le. Közreműködött a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör és a kézdivásárhelyi fúvószenekar.
Az avatót követő sajtóértekezleten Tamás Sándor elmondta, komolyan készülnek Gábor Áron születésének kétszázadik évfordulójára, hisz az egykori székely önvédelmi harc és az összefogás példaértékű. Közölte, a jövőben tartandó Gábor Áron-emlékév szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke Egyed Ákos akadémikus, történész, operatív elnöke Váry O. Péter, író, újságíró. Utóbbi a nagyobb rendezvényeket ismertette. Elmondta, 2014. március 15-én kezdődik az emlékév, november 27-én zárul, s Berecktől Kökösig számos rendezvénnyel emlékeznek a hősre. Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen kiállítás lesz. Az eresztevényi síremléket befejezik, felkerül tetejére az oda tervezett ágyú. Az emlékmű mögé kopjafaerdőt álmodtak, annak első két darabját Bereck és Kökös állítja. Emlékmű készül Uzonban, az őrnagy elestének helyszínén. Bodvajban az egykori vashámort újítják fel. Gábor Áron kultuszát feldolgozó kiadvány készül. Azt Budapesten és Sepsiszentgyörgyön egy-egy konferencián mutatják be. Baróton a miniatűr történelem című ólomkatona-kiállítássorozat következő állomása a kökösi csatát jeleníti meg. Újra kiadják Földi István Gábor Áronról szóló regényét, Salamon Sándor könyvét hangoskönyvként jelentetik meg. Friss hír – a tanácselnök is akkor szerzett tudomást róla –, hogy Csernátonban is lesz szoboravató. Egy, az 1970-es években tartott képzőművészeti alkotótáborban Dénes Attila Gábor Áron-fejet faragott kőből, ám azt felállítása után a pártos elvtársak, akik Sylvester Lajost vélték felfedezni benne, eltávolíttatták. Most itt az alkalom újraállítására.
