,,A forró vizes ivókúrára esküdött nagyapám, kilencven évet élt, mondta, hogy az a legjobb. Reggel felkelt ― s hát mindig a kályha szélén volt egy nagy lábas meleg víz ―, és akkor ügyesen megvegyítette.
Ha túl meleg volt, akkor földerítette hideg ivóvízzel, s azt megitta. S még általában a családban mindenki azt vallotta, hogy gyümölccsel kell kezdeni a napot. Jó délig azzal eljárni. Ha nincs friss, egy két aszalt szilva vagy aszalt körte is jó. Én azóta is betartom. Itt most érik a füge, kimegyek a kertbe, s addig eszegetem, ameddig jóllakom." (Udvarhely ― Adelaide, Ausztrália)
A mindennapi forró víz ivása valóban egészséges szokás. Keleten a hagyományőrző népeknél általánosan megmaradt. Magam figyeltem meg Indiában, Belső-Mongóliában, Kínában, Tibetben, hogy az emberek a nappali hőségben hűtik magukat vele, este a vacsoránál beszélgetve iszogatják, szinte gyakrabban, mint a teát.
A forró vizes ivókúra az indiai hagyományos (áyurvédikus) gyógyászat egyik alapmódszere. A magyar népi életmódban (mondhatnánk, egészségmegőrzésben) és gyógyászatban több gyakorlat ismert, mely egyetemes, és megtaláljuk a nagyvilágban, főleg keleten.
A reggeli forró víz ivása általános, érrendszeri és emésztőcsatorna-tisztító, méregtelenítő eljárás. Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, szükségünk van a napi méregtelenítésre, amellyel védekező rendszerünket támogatjuk, erősítjük. A forró víz megmozgatja, lemossa a belek faláról a lerakódást, meggyorsítja az anyagcserét, eltávoznak a lerakódott salakanyagok, mérgek, kimosódnak a gyógyszerek is. A természetgyógyászok főleg krónikus betegeknek ajánlják, akik sok szintetikus gyógyszert szedtek. Még gyógyíthatjuk vele pl. a puffadtságot, székrekedést, viszketegséget, bőrbetegségeket, ízületi, hát- és tarkófájdalmakat. (folytatjuk)
