Kocsis Géza a rendszerváltás után több mint húsz évig volt Gelence alpolgármestere. A tavalyi helyhatósági választásokon a RMDSZ csúnya vereséget szenvedett, nemcsak a polgármesteri és alpolgármesteri széket veszítették el, hanem a helyi tanácsban is kisebbségben maradtak. Kocsis Géza bekerült ugyan a tanácsba, de az új, többségében MPP-s tanács mást választott alpolgármesternek, ezért neki más megélhetés, munkahely után kellett néznie. Idén október elején indította be egyéni vállalkozását, és fogott neki kétliteres palackokba szódásszifont tölteni és forgalmazni.
Elmondása szerint a frissen indult vállalkozásba Levente fia és Kinga lánya is besegít. A szifonpalackozáshoz szükséges felszerelést már három esztendővel ezelőtt megvásárolta, de fia portáján még nem volt elkészítve a helyiség, és háromfázisos árammal sem rendelkezett. Erre azért van szükség – magyarázza –, mert a szénsavat a vízzel összekeverő szerkentyű három fázissal üzemel. Levente udvarán egy olyan melléképületet húzott fel, amely az Európai Unió szigorú követelményeinek is eleget tesz.
Sokat töprengett azon, hogy munkanélküliként mihez is kezdjen, gondolta, ha már megvan a felszerelése, megpróbálja a szifonpalackozást. Induláskor nem számított arra, hogy a palackozáshoz szükséges kellékek, az üveg, a fólia, a láda milyen sokba kerül. A fóliacímke magyarországi nyomdában készült, és majdnem egy lejbe került darabja. Az üvegek sem olcsók, darabjuk közel öt lej.
Kezdetben, nem rendelkezvén kellő tapasztalattal, üres üvegre húzta rá a zsugorfóliát, így a saját kárán tanult, közel ötven fóliát dobott el. Ezernégyszáz üveggel rendelkezik, vagyis száznegyven láda csomagolóanyaggal, ez egyébként a minimális, amivel el lehet indulni – fejtette ki. A forgalom folyamatos lebonyolítása érdekében ugyanis – a harminc forgalmazó üzletet figyelembe véve – szükség van erre a mennyiségre: a ládák fele a töltőben, másik fele pedig a forgalmazó üzletekben, az üvegek pedig a fogyasztóknál vannak, hiszen a rendszer a becserélés elvén működik.
Kocsis Géza szerint a szifonpiac telített, nagy a konkurencia, ő a negyedik Gelencén, ezért nagyon olcsón kell kínálnia az általa palackozott szifont. De a minőség, sőt, a kivitelezés, az üvegek külalakja, na meg a pontosság és a megbízhatóság is sokat nyom a latban. Ami a minőséget illeti: csakis kiváló alapanyagból, jó minőségű vízből lehet megfelelő, piacos terméket előállítani. Ő a palackozáshoz hetven méter mély kútból származó, kezelt vizet használ, és a töltödében a vizet még egyszer átszűrik.
A piac „meghódításában” egyelőre a kezdeteknél tart, százötven üveget értékesített, valójában ez a biztos vevőkör. De a termék sajátos, szezonfüggő jellege – a téli időszakban kisebb a fogyasztás, mint nyáron – a termelés mennyiségét nagymértékben befolyásolja. A piac egyelőre a közvetlen környékre korlátozódik, Gelencén kívül Haralyban és Kézdisárfalván forgalmazza a szódásszifont.
Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb a vállalkozásban, Kocsis Géza egyszerűen válaszol: minden vállalkozáshoz kitartás és kemény munka szükséges.
