Lackfi János 17 évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia irodalmat és kreatív írást. Milyenek a magyarok? című humoros kötete több mint 15 ezer példányban fogyott el. A József Attila-, Déry Tibor-, Illyés Gyula-díjas író-költő szövegeit többek között a Kaláka, Lovasi András, Malek Andrea énekli. Tévéműsorok vezetője, műveit tizenöt nyelvre fordították le, sokat szerepel külföldön is.
Marton Éva a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Reperto­árja szinte egyedülálló, a Verdi-, Puccini-, Richard Strauss-, Wagner-szerepek mellett otthon van a verizmus világában is. Csaknem negyven éven keresztül a világ valamennyi számottevő operaházának, koncerttermének és fesztiváljának állandó szereplője volt. A Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas énekesnő a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, magánénekese; a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­tem professor emeritája.
Petrás Mária népdalénekes, moldvai csángó származású művész kezdetben grafikusnak tanult, majd Magyarországra érkezése után az iparművészeti főiskolán kerámia szakon végzett. Elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. Dalai által  Csángóföld népdalvilágába nyerhetünk bepillantást. Köztéri munkái Magyarország több pontján láthatóak, de rendszeresen szerepelnek külföldi kiállítótermekben is.
Nádler István az 1960-as években indult magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész munkássága több alkotói korszakra bontható, de mindegyiket erősen befolyásolta a korszellem mellett a hagyomány, a zene és a keleti filozófia. A híres fekete korszak, majd az azt követő élénk, erőteljes színek és gesztusok világa után egy újabb fordulatnak lehettünk tanúi. Először tűntek fel akkor Nádler festészetében a „metál színek” (arany, ezüst, réz, bronz), amelyek azóta is meghatározó elemei a műveknek.
Bagdy Emőke 1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben habilitált doktora. Főbb kutatási területei: relaxációs eljárások hatásvizsgálata, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló módszerek kimunkálása; párkapcsolati viszonyelemzés, stresszkezelő módszerek, egészségpszichológia. Missziója, hogy minél több emberrel megismertesse, hogyan működik a lélek. Megszervezte a Szülők Iskoláját és a Pedagógus Akadémiát.
Darnyi Tamás első sikerét az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon érte el, ahol kettős győzelmet aratott: 200 és 400 méteres vegyes úszásban. Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyes úszásban olimpiai bajnoki címet szerzett. Négyszeres világbajnok, nyolcszoros Euró­pa-bajnok, mindkét vegyes úszó távon háromszor állított fel új világrekordot. Ő volt az első, aki két percen belül úszta a 200-at. 53-szoros magyar bajnok, ötször volt Magyarországon az Év sportolója. Vissza­vonulását követően sikeres úszóklubot alapított.
Bachman Zoltán Kossuth- és Ybl-díjas építész Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja. Ő tervezte többek között a pécsi Dóm Múzeumot, az Expo Centert, a Szentágothai János Kutató­köz­pontot. A pécsi ókeresztény sírkamrák helyreállítása országosan ismertté tette nevét. Szá­mos családi háza közül ötöt az Év lakóháza díjjal ismertek el. Komoly érdemei vannak a pécsi építészoktatás megszervezésében is.
Freund Tamás az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, a szorongás és a Parkin­son-kór. A memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért harmadmagával az agykutatás Nobel-díjának is nevezhető Agy Díjat (The Brain Prize) kapta meg 2011-ben. A Bolyai- és Széchenyi-díjas kutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének volt elnöke.
Az InfoRádió Magyarország első, 2000-ben alapított hírrádiója kizárólag híreket és információkat sugároz. A negyedóránkénti gyors és pártatlan hírszolgáltatás mellett a közélet legfontosabb és legfrissebb információit helyszíni tudósításokkal, rendkívüli híradásokkal és magazinműsorokkal egészíti ki. 2001 óta a BBC szakmai partnere, 2006-ban indította el internetes hírportálját. Műfajteremtő tevékenységét számos egyéb elismerés mellett négyszer díjazták Super­brand címmel, 2008-ban pedig Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.
Molnár Piroska a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán 1968-ban végzett, ma pedig ő okítja itt művészi beszédre a hallgatókat. A nemzet színésze volt a Háború és béke Natasája, a Koldusopera Kocsma Jennyje, A kétfejű fenevad Báthory Susánnája, a Rómeó és Júlia dajkája és a Csárdáskirálynő Cecí­liája. Művész- és közönségfilmekben egy­aránt rendszeresen szerepel, játszott az Indul a bakterház, A nagy füzet, a Csinibaba, a Mese­autó, a Sorstalanság, a Rokonok, a Taxidermia című filmben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek szerepálma nem volt, azt játszotta, amit rá osztottak.
Pál Ferencet 1996-ban szentelték pappá Esztergomban. Budapest különböző kerületeiben végzett és végez papi szolgálatot. 2005-től a SOTE Mentálhigiénés Intézet tanára. Létre­hozta a Teljes Életért Közhasznú Alapítványt, majd munkatársaival együtt mentálhigiénés szolgálatot szerveztek és működtetnek szerteágazó tevékenységi területeken a testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális jóllét előmozdítása, fejlesztése érdekében. Rendszeresen tart előadásokat az országhatáron innen és túl. Több rádiócsatornán jelentkezik heti önálló műsorral. Eddig négy könyve jelent meg, csaknem húsz kötetben olvashatóak írásai.