Meglepetéssel, ugyanakkor jóleső érzéssel fogadták az elismerést azok a művészek, akik a 39. Magyar Filmszemle megnyitó ünnepségén kitüntetést vehettek át kedden este Budapesten.
Az életműdíjat az idén B. Müller Magda fotóművésznek, Hildebrand István operatőrnek és Schubert Éva színművésznek ítélték oda. A Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjat Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező kapta.
B. Müller Magda szerint az életműdíj elsősorban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény elismerését jelenti, amelyért 18 éve dolgozik. A fotóművész hangsúlyozta: most úgy érzi, hogy a gyűjtemény biztonságban van.
A szintén életműdíjjal kitüntetett Schubert Éva az elismerésről azt mondta: mindenre számított, csak erre nem. ,,Soha nem voltam a remény embere" ― közölte, hozzátéve, hogy mindig várakozásteljes állapotban van, így minden meglepi. A színművész utalt arra, hogy egykori tanára, Várkonyi Zoltán azt jósolta neki: harmincéves korára minden díjat megkap majd. ,,De még Jászai-díjam sem volt soha, mert a színházban engem a tűrt kategóriában kezeltek ’56 után" ― fűzte hozzá. Schubert Éva, aki a közelmúltban szerepet kapott Edelényi János Prima Primavera című filmjében, úgy fogalmazott: ,,az életműdíjban egy élet benne van".
A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett Gyulai Líviusz azt mondta: ,,természetesen nagy meglepetés és jóleső érzés volt az elismerés, mert személyemben az animáció műfaját is megtisztelte a filmszakma, úgyhogy ez a műfajnak is szól". Hozzátette: igyekszik még több alkotást létrehozni, hasonló szellemben. A filmrendező terveiről annyit árult el, hogy jelenleg a ,,sztereotip őrangyalról" készít filmet, az alkotás várhatóan egy-másfél év múlva készül el.
A 39. Magyar Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg a külföldi magyar intézetek igazgatóinak éves értekezletét. A kulturális diplomácia 24 képviselője ― a külföldi magyar intézetek igazgatói, továbbá az öt oktatási és kulturális szakdiplomata ― szombaton filmszakmai kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Budapesten.
A 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 103 alkotás ― 18 játékfilm, 33 dokumentumfilm, három kreatív dokumentum-játékfilm, 36 kísérleti és kisjátékfilm, 13 tudományos és ismeretterjesztő film ― szerepel. A szakmai eseményekkel kísért szemle hagyományosan a dokumentumfilmek vetítésével indult, a versenyben szereplő alkotások bemutatása már a nyitónapon megkezdődött. A dokumentumfilmek után tegnap megkezdődött a versenyprogramban szereplő tudományos és ismeretterjesztő alkotások bemutatása is.
Gyulai Líviusz grafikus, animációs filmrendező 1937. december 2-án született Baróton. 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Az Európai Iskola fiatal grafikus nemzedékének tagjaként részt vett a magyar litográfia és grafika megújításában. Munkáit Nagy László költő gondozásában közölte az Élet és Irodalom. A 1970-es évektől kezdve számtalan, Európa-szerte is ismert rézkarcot, litográfiát, metszetet, könyvillusztrációt készített: többek között Hoffmann, Balzac, Villon, Cervantes műveinek magyarországi kiadásait, Csokonai versesköteteit, Weöres Sándor Psyché, és Babits Mihály Jónás könyve című írásait illusztrálta. 1976-ban készítette első, az elvarázsolt gyermeki tudat képeit megörökítő Delfinia, az én világom című rajzfilmjét, amelyet számos, nemzetközileg is elismert egyedi rajzanimáció és tévé-etűdsorozat követett. Ezekkel az irodalmi ihletésű, életvidám, szellemes rövidfilmekkel sajátos, leegyszerűsített vonalvezetésű, mitikus, karikaturisztikás stílust teremtett. Az 1990-es évek elejétől a rövid animációkat a Pannóniafilm Kft. Grácia alkotócsoportjának tagjaként készíti. Legutóbbi filmjét, a Krúdy-novellák alapján készült De Ronch kapitány naplóját a 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon mutatták be. Gyulai Líviusz 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Főbb kitüntetései és díjai: Munkácsy Mihály-díj (1973), érdemes művész elismerés (1989), Magyar Művészetért-díj (1998), Kossuth-díj (2004).
