A három pártból alakult vajdasági Magyar Koalíció Boris Tadic jelenlegi államfőt támogatja a szerb elnökválasztás második fordulójában, jóllehet nem kapta meg tőle a programjához igényelt, korábban a segítség feltételeként kikötött támogatást ― derült ki a pártszövetség három vezetőjének tegnapi szabadkai sajtótájékoztatóján.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, egyben a koalíció elnökjelöltje elmondta: alaposan kielemezték a választás első fordulójának eredményét Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, és Páll Sándorral, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökével. Pásztor az elmúlt tíz napban többször beszélt Tadiccsal, a Demokrata Párt (DS) köztársaságielnök-jelöltjével és a DS más tisztségviselőivel. E tárgyalások tükrében a Magyar Koalíció úgy határozott: felszólítja híveit, szavazzanak a jelenlegi államfőre, mert csak ő nyújt reális esélyt arra, hogy Szerbia tovább haladjon az európai integráció útján. Tadic egy felmérés szerint hajszállal vezet a második forduló előtt riválisával, az ultraradikális Tomislav Nikoliccsal szemben.
Pénzbírságra ítélték Durayt
Bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte tegnap a pozsonyi kerületi bíróság Duray Miklóst, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte: fellebbezni fog.
A demokrata Edwards feladja
John Edwards kiszáll az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemből. A volt észak-karolinai szenátor, aki már 2004-ben is nekifutott az elnökjelöltségnek, tegnap este New Orleansban jelentette be döntését. Edwards az utóbbi négy szövetségi államban tartott demokrata párti előválasztáson vereséget szenvedett a kezdetektől nagyobb eséllyel pályázó két vetélytársától, Hillary Rodham Clintontól és Barack Obamától.
Floridában McCain és Hillary nyert
A republikánusoknál John McCain, a demokratáknál pedig Hillary Clinton győzött a Floridában kedden tartott előválasztáson, míg a nagy vesztesnek Rudy Giuliani volt New York-i polgármester bizonyult, aki valószínűleg kiszáll az elnökjelöltség megszerzéséért folyó küzdelemből. Hillary Clinton jelentős, két számjegyben mérhető előnnyel utasította maga mögé legfőbb riválisát, Barack Obamát, ám csak jelképes diadalt aratott. A párt országos vezetősége ugyanis úgy döntött, hogy nem veszik figyelembe az állam küldötteinek szavazatait a nyári elnökjelölő konvención. Hasonló büntetést kapott Michigan állam is. Csakúgy mint Floridában, Michiganban is Hillary Clinton győzőtt. John McCain arizonai szenátor viszont fontos győzelmet aratott, mert így megerősítette pozícióját, mint a republikánus párt elnökjelölti tisztségének legfőbb várományosa.
Védeni a demokráciát
A demokrácia védelmére szólított fel a náci rezsim hatalomra jutásának 75. évfordulóján a német parlament elnöke. Tegnapi nyilatkozatában Norbert Lammert hangsúlyozta: a németországi demokrácia jelenlegi helyzete bizakodásra és önbizalomra ad okot. Ugyanakkor állandó figyelmeztetés, hogy az első parlamenti demokrácia német földön annak idején bizonyos mértékben önmagát számolta fel, és totalitárius rezsimmé változott. A Bundestag elnöke szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy Németországban ma is tapasztalhatók a politikai szélsőségesség és az antiszemitizmus különböző formái. Paul von Hindenburg akkori elnök 1933. január 30-án nevezte ki Hitlert kancellárrá, s ezzel kezdetét vette a nemzetiszocialista terror tizenkét éves időszaka. A házelnök szerint a demokrácia határa mindig konkrét. A kiélezett választási kampányokra, illetve a politikai vitákra utalva hangoztatta: rendkívül heves politikai összecsapásokat is lehet oly módon folytatni, hogy az semmi esetre se legyen sértő. Ügyelni kell arra, hogy a hangnem ne nehezítse ― és különösen ne tegye lehetetlenné ― azt a kommunikációt, amely a demokrácia lételeme.