,,Ha nem fizetik ki a lovam árát, elvágom a nyakát" — ilyen és ehhez hasonló fenyegetéseket kapnak a háromszéki állatorvosok, mert — egy januárban megjelent törvény ellenére — a fertőző kevésvérűség miatt levágott állataik után a lótartók másfél éve nem kapják meg a kárpótlást.
A fertőző lóbetegség megfékezésére mintegy másfél évvel ezelőtt hirdettek országos programot, amely révén a fertőzött állatok levágását rendelték el. Már 2006 nyárutóján kiderült, hogy a szakminisztérium nem minden ló után akar kárpótlást fizetni, mert többségüket egy olasz közvetítő révén szállították vágóhídra. Mert az itthoninak nem volt elég kapacitása, egyenként költséges lett volna a szállítás Alexandriába — ahová a háromszéki gazdákat irányították. (Erre mondja a köznyelv, hogy „több a költés, mint a kereset".) A közvetítői ügyet az illetékesek azóta sem tudták megoldani. Legutóbb januárban törvényben erősítették meg (akár szimbolikus is lehet: a törvény az egyes számot viseli), hogy a program kezdete óta feláldozott állatok után, még ha közvetítő révén is értékesítették azokat, jár a kártérítés — mondta kérdésünkre dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos. Ám ezt a szakminisztériumban másképpen látják, a jogi igazgatóság főnöke szerint az alkotmány világosan leszögezi, csakis a büntető törvénykönyv előírásait lehet visszamenőleg is alkalmazni, az egyes törvény csak a megjelenése után feláldozott állatokra vonatkozhat. Laurenţiu Lupu igazgató tehát amolyan alkotmánybíróként viselkedik.
Eközben a gazdák elveszítik türelmüket. Joggal — mondják az állatorvosok, pedig őket fenyegetik. Dr. Németh Csabának Gelencén már azt is megígérték, hogy rágyújtják a házát, megölik. Itt 2006 januárjában tizenkét lovat vitt el az olasz közvetítő, de a minimális előlegen kívül a tulajdonosok bottal üthetik a pénzük nyomát. „Mindenkivel jó viszonyban voltam, most a düh, az elkeseredettség mindent megváltoztatott" — mondja a gelencei állatorvos.
Dr. Kádár László hatósági állatorvosnak telefonon mondták: ,,ha nem fizetik ki a lovam árát, elvágom a nyakát". De nem is a fenyegetés zavarja, hiszen a gazdáknak igazuk van, hanem az, hogy sokévi munka után hitványnak, hazugnak nevezik, hiszen annak idején ők ígérték meg a kárpótlást, mert ők beszéltek közvetlenül az emberekkel. ,,Pedig csak azt tettük, amit a törvény előírt" — mondja Kádár László, aki többi kollégájához hasonlóan a fenyegetések miatt nem tett feljelentést a rendőrségen.
Az ügy tehát továbbra is függőben, több mint 250 állat kárpótlása, a megyében összesen mintegy 3,5—4 milliárd régi lej továbbra is kifizetetlen marad. A januártól megfelelő okiratokkal levágott állatokat — miután kormányrendelet szabályozza a forrást — mind kifizetik. De már nem jelenti senki a betegséget, januárban egyetlen állatot sem vágtak le ezen a címen a megyében. A megmaradt 70—80 fertőzött ló pedig tovább terjeszti a betegséget. Az állatorvosok pedig gondolni sem mernek a közelgő, kötelező tavaszi vérvételre...