Rengeteg szó esik mostanság a politikáról, a hatalom körül keringők szavától hangos az éter. Tavasszal választás lesz az anyaországban, közben gyepálják a magyart szerte a Kárpát-medencében. Tudjuk majd a dolgunk, tesszük is folyamatosan, de közben élni is kell. Tartsunk hát cseppnyi szünetet e nagy vagdalkozásban.
Itt a disznóvágások ideje, és nagyon sokan szeretik ezt a régi, finom, sváb ételt. Nekem gyerekkorom jut eszembe, ahogy szent borzadállyal néztem, mint nyelik a felnőttek ezt a borzasztó valamit. Aztán a múló kor bölcsessége meghozta az ízlésvilág változását. Elő tehát az egyik főszereplővel: a pájslival! Lássunk neki.
Hozzávalók (sertésből, 6 adag): ½ tüdő, 1 nyelv, 1 szív, 2 lép (ezt jóanyám mindig kihagyta), 30 dkg lapocka, 4–5 babérlevél, 3–4 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál só, kis marék egész bors. A mártáshoz:1 ek. zsír, 4 lapos ek liszt, 1 ek. cukor, 2 fej vöröshagyma. Mustár, citromlé ízlés szerint és végül 2 dl zsíros tejföl. Elkészítés: a belsőségeket és a húst megmossuk, feltesszük egészben főzni a fűszerekkel együtt. Kivétel a lép, azt egy órányi előfőzés után tesszük bele. Fedő alatt puhára főzzük, majd a húsokat kivesszük hűlni. Ha kihűltek, a tüdőből a hörgőket, a szívből az ereket eltávolítjuk. A megtisztított húsokat vékonyra (laskára) daraboljuk, és félretesszük. Egy lábosban a cukrot karamellizáljuk, aztán félrehúzzuk a tűzről. Beletesszük a zsírt, az apróra vágott vöröshagymát megpirítjuk. Ezután a lisztet is belekeverjük, és rántást készítünk belőle. A leszűrt hús főzőlevével felöntjük, mustárral és a citrom levével, sóval, pici őrölt borssal ízesítjük. Kb. 15 percig főzzük. Végül beletesszük a húsokat, hőkiegyenlítéssel a tejfölt, és összefőzzük. Kész a pájsli, alias szalontüdő! Zsemlegombócot mellé!
Aztán eszembe jut még Tordai Dezső bácsiék pityókás szalámija, melyet hosszú kihagyás után ismét készítünk a családi disznóvágáskor a gyermekek legnagyobb örömére. Így áll össze: 2 kg ínmentes marhahús, 3 kg szín sertéshús, apróra darálva, 2 kg friss szalonnának való apróra vágva, 2 kg főtt krumpli összetörve, 2 l nyers tej, só, bors, ízlés szerint, 1 kk. porcukor. Az egészet összegyúrjuk alaposan, és egy napig hűvös helyen állni hagyjuk, majd marha vékonybélbe nagyon keményre töltjük, és ismét egy napig felakasztva csöpögtetjük 10 fok alatt, de fagymentesen. Ezután következik a tíznapos lassú, szinte hideg füst és kb. egy hónapos szikkasztás szellős kamrában. Mikor már kemény, megvágható. Ízletes és sokáig eláll, főleg, ha csempekályhában tároljuk, papírba csavarva úgy, hogy a hamuzó ajtaját résnyire nyitva hagyjuk.
Hát ennyi a recept és a nosztalgia mára. Jó munkát, jó étvágyat kívánok, és egy vallomást kérek: elviselhető volt ez a pár politikamentes perc?
