A legtehetségesebb orosz gyáriparosnak tartották a Jukosz kőolajipari konszern egykori milliárdos főrészvényesét, Mihail Hodorkovszkijt, aki szembe mert szállni Vlagyimir Putyinnal. Ezért viszont két perben is szabadságvesztésre ítélték.
Oroszország valaha leggazdagabbnak és egyik legbefolyásosabbnak tartott emberét 2005-ben ítélték nyolcévi börtöntáborra csalás és adóelkerülés vádjával, egy másik perben, 2010-ben büntetését 14 évi szabadságvesztésre emelték kőolajlopás és 23,5 milliárd dollár értékben elkövetett pénzmosás címén. A büntetést később 13 évre mérsékelték. Emberi jogvédők és számos külföldi megfigyelő szerint a most 50 éves Mihail Hodorkovszkij a Vlagyimir Putyin szervezte leszámolás áldozata lett. Azért ítélték el, mert nem titkolta függetlenségét, politikai ambícióit, és így lett az oroszországi tekintélyelvű kisiklás jelképe.
Mielőtt megkegyelmezett volna neki, Putyin csalónak tartotta Hodorkovszkijt. Egy tolvaj helye a börtönben van – emlegette több ízben az orosz elnök. Putyin azzal is megvádolta, hogy vér tapad a kezéhez, Al Capone maffiavezérhez és Bernand Madoff amerikai pénzügyi csalóhoz hasonlította. Tény, hogy Hodorkovszkij – ahogy a többi orosz oligarcha – az 1990-es évek zavaros privatizációs ügyeiben gazdagodott meg. Elemzők szerint Putyin már 2000-ben, hatalomra kerülése évében kipécézte Hodorkovszkijt: vele akart példát statuálni az oligarcháknak, és megtörni elődje, Borisz Jelcin alatti hatalmukat. Bármekkora volt is Hodorkovszkij befolyása az üzleti körökben, az orosz közvélemény nem kedvelte őt, mert meggazdagodása több tízmillió orosz elszegényedésének idejére esett – írta az egykori olajmágnás portréját megrajzolva a BBC brit műsorszolgáltató.
Hodorkovszkij Moszkvában született 1963-ban, szülei mérnökök. 1981-ben került a Mengyelejevről elnevezett vegyészeti főiskolára, majd közgazdasági tanulmányokat végzett, mielőtt az üzleti életbe vetette volna magát. A szovjet időkben a becsvágyó fiatalember Komszomol-tag volt, és szoros kapcsolatokat ápolt a kommunista párt szerveivel. 1987-ben, 26 évesen megalapította a Menatepet, a posztszovjet idők egyik első magánbankját, amelynek révén homályos körülmények között átvehette az ellenőrzést a Jukosz konzorcium felett. A cég részvényeit egy állami versenytárgyaláson szerezte meg 1995-ben 350 millió dollárért. Első millióit az 1990-es években szedte össze privatizációs ügyletekben, amikor a bank előnyös áron nagy tételben vásárolta meg állami cégek részvényeit. 1995-ben szerezte meg az Apatit műtrágyagyárat, ami miatt később az első perében bűnügyi eljárást indítottak ellene és üzlettársa, Platon Lebegyev ellen. Rövid ideig energia- és olajügyi miniszter volt 1993-ban. A 2000-es évek végén Hodorkovszkij stratégiát váltott, és ő lett az első oroszországi oligarcha, aki a beruházók számára modellértékű, nyugati stílusú vállalatirányítást vezetett be. Az olajpiaci robbanásnak köszönhetően a Jukosz az ágazat első számú orosz vállalata lett, Hodorkovszkij pedig a Forbes amerikai magazin szerint mintegy 15 milliárd dolláros vagyonával az ország leggazdagabb embere. 2003 elején mintegy húsz orosz oligarcha és Putyin elnök kremlbeli találkozóján botrány tört ki. Hodorkovszkij, az egyetlen résztvevő, aki nyakkendő nélkül jelent meg, az állam csúcsán elharapózott korrupció elleni fellépést szorgalmazta, és többek között Putyin közeli munkatársait emlegette. Az elnök visszakérdezett: Hodorkovszkij úr, biztos, hogy rendben van az adóbevallása? 2003. október 25-én Hodorkovszkijt őrizetbe vették, és nagy értékben elkövetett csalással és adóelkerüléssel vádolták meg. Figyelmeztetés volt számára szövetségese, Lebegyev júliusi letartóztatása, de Hodorkovszkij nem volt hajlandó külföldre menekülni. Első elítélése után a hatóságok a Jukoszt 2006-ban 27 milliárd dollár adóhátralék kivonásával csődbe döntötték és felszámolták. Hodorkovszkijt 2005 októberében a Csitai területen lévő Krasznokamenszk melletti JaG 14/10 börtöntelepre szállították, 2006-tól a csitai börtönben, majd 2011-től a finn határ közelében, Karéliában lévő egyik börtöntáborban töltötte büntetését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013. július 25-én megállapította, hogy megalapozottak voltak ugyan az ellene felhozott csalási és adóelkerülési vádak, ám az elítélésükhöz vezető oroszországi eljárás során emberi jogsértések történtek. Az orosz ügyészség decemberben új pert helyezett kilátásba, és az új vád révén Hodorkovszkij büntetését még tovább hosszabbíthatták volna.
