Ha mi is úgy akarjuk, akkor a 2007. december 17-én közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetről a legnagyobb méretű szakmai/civil, tudatosan összehangolt véleménynyilvánítás-sorozat alakulhat ki, amely tartalmában, mélységében a magyar oktatás jövőjének-mikéntjének a legfontosabb állomása.
A megjelenő újságcikkeket olvasva természetszerűen adódik a kérdés: képesek leszünk-e minél szélesebb körben megszólítani és véleményalkotásra biztatni-bírni minden olyan személyt, szakmai és civil szervezetet, amely közvetlenül vagy közvetve érintett és érdekelt a magyar oktatás jövőjét is döntő módon meghatározó oktatási törvénytervezetben.
Alig csitultak el az ünnepeket követő élménybeszámolók és jókívánságok, máris elkezdődött azon fórumok, találkozók szervezése, amelyeken iskolaigazgatók, pedagógusok, szülők, diákok, a vállalkozói szféra, szakmai szervezetek boncolgatják, vitatják a törvénycsomag cikkelyeit, és keresik azokat a hiányos, rosszul megfogalmazott vagy tartalmilag és koncepciójukban téves cikkelyeket, amelyek módosítása feltétlenül szükséges, hogy a jövő iskolarendszere, szerkezeti struktúrája, tartalma megfeleljen egy korszerű, az egyén és a közösség fejlődését, jólétét szolgáló oktatási törvénynek. Nem könnyű a feladat, amelyre vállalkoznunk kell. De munkánkban megerősít az a remény és meggyőződés, hogy törekvésünk nem lesz hiábavaló, és javaslatainkat elfogadják.
Tekintsünk át néhány információt az oktatási törvénytervezet-csomag kapcsán, mely tartalmazza a közoktatási, a pedagógusok jogállásáról szóló, illetve a felsőoktatási törvénytervezetet. Az eredetileg 2007. decemberben elindított közvitára csak az ünnepek után, januártól került sor, amikor az oktatási miniszter a megyei tanfelügyelőségeket kérte fel a törvénycsomag minél szélesebb körben történő megvitatására, a javaslatok összegyűjtésére és azok továbbítására február 20-ig a minisztériumba. Természetesen ezáltal szeretné az esetleges közömbösség állapotából kimozdítani mindazokat, akik, bár nem olvasták és még nem véleményezték a törvénytervezetet, utólag majd elégedetlenségüknek adnak hangot.
Kovászna megyében már január 8-án megkezdődött az oktatási törvénytervezet vitája. A rendezvény kezdeményezője Sepsiszentgyörgy város RMDSZ-szervezete, az RMDSZ területi szervezete és a megyei tanfelügyelőség. Erre a vitára első körben a magyar iskolaigazgatókat hívtuk meg, de folytatódott a megyei tanfelügyelőség konzultatív tanácsában, a Megyei Diákönkormányzat által szervezett találkozón, és elkezdődtek a viták az iskolák és pedagógusszervezetek szintjén. Reméljük, hogy megfogalmazódnak azok a módosító javaslatok, amelyek nélkül ez a változat egy leegyszerűsített kerettörvény marad, amelybe nem sikerült belefoglalni a jövő iskoláiban a decentralizációt biztosítani hivatott cikkelyeket. Úgy gondoljuk, hogy számunkra nem elegendő a román nyelv oktatására vonatkozóan megfogalmazni egyöntetű elvárásunkat, végig kell haladni cikkelyről cikkelyre mind a közoktatási, mind a pedagógusok jogállását szabályozó törvénytervezeten, és olyan javaslatokat kell megfogalmazni, amelyek biztosítékai lesznek egy modern, korszerű oktatás megszervezésének és működésének. Át kell fogalmazni a szakképzéssel foglalkozó cikkelyeket: az önkormányzati felelősség a decentralizált rendszerben, iskolaigazgatók kinevezése, vezetői szerepük pontosabb meghatározása... és így tovább. Kovászna megyében, de gondolom, ez másutt is így van, komoly vitát indukál az oktatás strukturális felépítménye: szakemberek megkérdőjelezik egyrészt az óvodai oktatásnak az elemi oktatásba történő bevitelét, másrészt a gimnáziumi oktatás kiterjesztését a IX. osztályig úgy, hogy ezeket kiveszik a líceumokból. A gyereklétszám fokozatos csökkenése komoly problémákat fog felvetni az osztályok szervezésében, gondolunk itt elsősorban azokra az iskolákra, ahol most is osztatlan osztályokban folyik a tanítás. Ilyen esetekben megkérdőjelezzük a minőségi oktatás biztosításának lehetőségét. Véleményünk szerint az oktatás fő problémái nem a struktúrák átszervezésével oldhatók meg, hanem a tantervek, programok, tankönyvek átdolgozásával, a túlzsúfolt tananyag csökkentésével, a tanítási módszerek megfelelő változtatásával.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pedagógusok jogállását szabályozó törvénytervezetet összhangba kell hozni az oktatási törvénnyel. Síkra kell szállni a decentralizáció mellett, a törvény biztosítsa az önkormányzatoknak, közösségeknek, hogy olyan iskolákat működtessenek, amilyenekre a településeknek, kisrégióknak, régióknak szükségük van. Ezért csökkenteni kell a mindenkori minisztérium hatáskörét, feladatokat kell átruházni vagy a megyei vagy a helyi önkormányzatokra. A döntéshozatali joggal át kell adni a felelősségvállalás jogát és kötelezettségét is.
Kovászna megyében a megyei tanfelügyelőség folytatja a javaslatok gyűjtését, és az összesítendő javaslatokat február 20-án továbbítja a minisztériumba. Reméljük, hogy nagyon sokan élnek a javaslattétel lehetőségével, és sikerül egy átfogó, minden pontot érintő csomagot továbbítani a szaktárcához. Reméljük, hogy javaslataink és kéréseink megértésre és elfogadásra találnak.
Keresztély Irma, főtanfelügyelő