A közoktatást és a pedagógusok jogállását szabályozó törvénytervezet minapi vitáján több mint két tucat módosító javaslatot, kiegészítést fogalmaztak meg a háromszéki pénzügyi központok igazgatói, melyekből kiderült, olyan jogszabályokkal értenének egyet, amelyek nagyobb autonómiát biztosítanak az óvodáknak, iskoláknak, és méltó javadalmazást a tanügyben dolgozóknak.
Ha a tanácskozáson elhangzottakhoz hozzácsatolnánk az igazgatók által írásban benyújtott javaslatokat is, amelyeket a tantestületekben és szülői értekezleteken fogalmaztak meg, akkor két olyan javaslatcsomagot lehetne összeállítani, amely sokban különbözik a közvitára bocsátott jogszabálytervezetektől. A pedagógusok többek között kérik, hogy az óvodai előkészítő csoportot ne csatolják az iskolához, és az elemi oktatás maradjon meg az I—IV. osztály keretei között; a magyar igazgatók javasolják, hogy a román nyelvet és irodalmat első osztálytól érettségiig sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből tanítsák a kisebbségi tannyelvű osztályokban, katonai és közrendészeti osztályokat is lehessen indítani a nemzeti kisebbségek nyelvén, az egyházak szervezhessenek felekezeti oktatást óvodától középiskoláig. Továbbá javasolják, hogy az iskolaszékek összetételében legalább 75 százalékban legyenek jelen az illető oktatási egység képviselői, a testület elnöki tisztségét kötelezően az iskolaigazgató töltse be.
Az oktatás finanszírozását érintő cikkelyeknél leginkább azt kifogásolták, hogy bizonyos költségek kifizetését a törvényalkotó átruházza az önkormányzatokra, de ezek mellé nem rendel pénzt, a szükséges összegeket a helyi bevételekből kellene előteremteni, ami bizonytalanná teszi a finanszírozás e részét.
A pedagógusok statútumának több, a különböző pótlékokról szóló cikkelyét változtatnák meg a tanítók, tanárok. Többek között kérik, hogy pluszjavadalmazást kapjanak a katedrafőnökök és a módszertani csoportok vezetői, az aligazgatóknak is adjanak titoktartási pótlékot, az összevont osztályokban tanító pedagógusokhoz hasonlóan az óvónőknek is járjon a kiegészítő juttatás, ha több korosztályos csoportban oktatnak, valamint kapjon veszélyességi pótlékot az az alkalmazott, aki legalább felét a munkájának számítógép használatával végzi. A törvénytervezet szerint az igazgatókat mentesítenék az óratartástól, ami az érintettek szerint nem lenne jó, mert túlságosan eltávolodnának az oktatástól, és azzal sem értenek egyet, hogy magyar nyelvvizsgát kelljen tenni ahhoz, hogy valaki magyar iskolában, illetve magyar tagozattal is rendelkező iskolában igazgató lehessen, ha az illetőnek magyar az anyanyelve.
Az igazgatók azt szeretnék, ha a pedagógusok versenyvizsgájának, áthelyezésének sorrendjéről és feltételrendszeréről a megyék szintjén dönthetnének, miként sok más területen is jónak tartanák, hogy ne a minisztérium határozzon olyasmiről, amit helyben jobban ismernek. Többen azt is megfogalmazták, szabad kezet kellene adni az igazgatóknak, hogy a pedagógusokat ők alkalmazhassák, illetve bocsáthassák el, és dönthessenek arról, mikor milyen állásokat hirdetnek meg.
A szóban forgó két törvénytervezet közvitája február 17-ig tart, eddig az időpontig lehet iskolák, óvodák, a megyei tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium titkárságára, illetve elektronikus formában a szaktárca honlapjára benyújtani az egyénileg, illetve csoportosan megfogalmazott módosító javaslatokat, melyek sorsáról első lépésben a minisztérium szakbizottságaiban döntenek, majd az újabb jogszabálytervezeteket a parlament elé terjesztik.
