Fekete Réka
A mondás szerint olcsó húsnak híg a leve, mégis a lakosság érintettsége szempontjából a két legfontosabb ágazaton, az oktatáson és az egészségügyön kíván spórolni a kormány. És hogy a felháborodás ki ne törjön vulkánként, sürgősségi kormányrendelettel, a jól-rosszul működő rendszer feje tetejére állításával terelik el a figyelmet, miközben nyilvánvaló, hogy újabb megszorításokról van szó. Mint ahogy az is egyértelmű, nem véletlenül időzítették az eszement változtatások közzétételét ünnepek tájékára.
Tavaly ilyenkor, mandátuma utolsó bedobásaként Ecaterina Andronescu oktatási miniszter csinosított az oktatási törvényen, egyéni érdekek szerint enyhítvén a politikai és oktatási tisztségek összeférhetetlenségéről szóló cikkelyeken, majd márciusban Remus Pricopie tárcavezető tartotta fontosnak részlegesen felmenteni a vezető beosztású oktatókat a tanítás kötelezettsége alól, néhány napja pedig még azt is megváltoztatta, hány osztály legyen kötelező a közoktatásban, és milyen felmenő rendszerben, mikortól, milyen kritériumrendszer szerint tartsák meg az országos vizsgákat. 2019-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghonosított PISA tudásfelmérő tesztek alapján szeretnék megtartani az általános iskola végzőseinek országosan egységes felmérőjét, illetve az érettségit, miközben az utóbbi esztendők eredményei azt mutatják, még a helyi szinten – tehát gyakorló pedagógusok, és nem a katedrától elszakadt minisztériumi tisztségviselők által – összeállított tételek is megoldhatatlanok a diákok számára. Legutóbb decemberben lehettünk tanúi az ilyetén szellemi mélyrepülésnek: a háromszéki nyolcadikosok közel 70 százaléka, a középiskolás végzősök több mint 80 százaléka bukott meg matematikából a megyei szintű próbavizsgákon, utóbbiak több mint fele románból sem érte el az átmenőt, az érettségi előtt álló magyar diákok 40 százaléka még anyanyelvből is elhasalt.
Nos, járhatnak gyermekeink ezentúl tizenegy osztályt kötelezően az eddigi tíz helyett, vizsgáztathatják őket a legeurópaibb módszerek alapján interdiszciplinárisan, összevonhatnak akárhány osztályt és iskolát az ésszerűbb működés és gazdaságosság (álságos) érdekében, amíg a minőségi oktatás nem szempont, és még a pedagógusok fizetésére sem elegendő az állami finanszírozás – a beruházásokról nem is beszélve –, addig módosíthatják minden karácsonykor és húsvétkor a törvényt, adhatnak mondvacsinált engedményeket sztrájkok idején, a lényeg nem változik. Márpedig, ha minden előrelépést két meghátrálás követ, könnyű kiszámítani, a mai elsősök milyen tudással lépnek majd a nagybetűs életbe.
