Új kaput hozott az új év

2014. január 6., hétfő, Közélet

Nagy György kovácsmester munkái ismertek világszerte, a szakmai elismerése­ken túl a Székely Nemzeti Múzeumban az utóbbi években elhelyezett munkái di­csérik kézügyességét, mesterségbeli tu­dását. A múzeum korlátjának díszei, bejárata mellett felállított lámpái a Kós Károllyal szembeni adósság leróvása, hiszen mindezeket az elemeket – miként a lépcsőfeljáró festett üvegét vagy a színes mozaik intézménynevet az épület homlokzatán – még több mint száz évvel ezelőtt Kós álmodta meg.

  • A Székely Mikó Kollégium bejárata. A szerző felvétele
    A Székely Mikó Kollégium bejárata. A szerző felvétele

A Székely Mikó Kollégium kapuja szintén egyfajta adósság leróvása, a református egyház által felújított épülethez jobban talál, mint az évtizedekig az iskolaudvarnak börtönjelleget adó, a ki- és belátást egyaránt lehetetlenné tevő korábbi vaskapu. Zakariás Attila egyszerű tervezése éppen e bezártság, elzártság feloldását hivatott szolgálni, a kivitelezés során módosult is keveset az eredeti elképzelés, Nagy György a kapu alsó felében a szellősre rajzolt rácsok közé egy-egy kis lándzsát illesztett, ami nemcsak gyakorlati célt szolgál (akadályozza a kóbor állatok bejutását), hanem látvány szempontjából is segít, hiszen a mély perspektívát nyújtó, hosszú belső udvar hátterében elveszne az a néhány vasrúd. Érdemes megfigyelni Nagy György saját gyártású, mesterien kidolgozott zárszerkezetét a kiskapun, nemcsak méreteiben és stílusában illik a kapuhoz, hanem tartósságában veszi fel a versenyt akármilyen nagyipari zárszerkezettel. Apróság, de gyönyörű a két kapuszárny nyitását-csukását szolgáló vaskarika, kár, hogy ezek csak belülről láthatóak. Maga a vasszerkezet igazi, kézzel kovácsolt remekmű, ellentétben az itt-ott reklámozottakkal, de a városszerte közterületen található sok korláttal, kerítéssel is, az olaszteleki mester csak a hagyományos kovácsolási eljárásokkal dolgozik, a kereskedelemben kap­ható nyersvasat először felmelegíti, hosszan végigkalapálja, így adva meg a rudaknak azt a látszatát, mintha azok is kézzel kovácsolva készültek volna. A különböző méretek összehozásánál nem levág az idomok széltéből, hanem a hevített vasat addig formálja, míg a megfelelő méretet kialakítja. Össze­illesztésnél csak szegecselést alkalmaz, hegesztésnek nincs helye a szakmában. A hevítés, természetes hűlés folyamata a vas kristályszerkezetének módosulását is eredményezi, a felszíni szennye­ződések eltávolodásával a kovácsoltvas elemek rozsdásodási folyamata lelassul. Ezek azok az „apróságok”, amelyek miatt egy, a Mikóéhoz hasonló kapu el­készítése sok időt vesz igény­be, az eredmény szempontjából azonban mindenféleképp megéri.
A Mikó esetében a vén­diáktól egyetlen megjegyzés engedtessék meg: tudom, a tervező a kapulábként szolgáló kőburkolatos falrészre szánta a Székely Mikó Kollégium feliratot, fölötte az iskola címerével – de vajon nem illőbb volna-e a kapu­szár­nyakra illeszteni az ugyancsak kézzel kikovácsolt címert?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2014-01-06: Közélet - :

A városé a jegybank épülete? (Sepsiszentgyörgy)

Óév utolsó pillanataiban két, Sepsiszentgyörgyöt érintő kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Egyik a Román Nemzeti Bank egykori Kovászna megyei székházát juttatja a város tulajdonába, másik a volt állami biztosító, az ADAS, majd Asirom székhelyét adja a görögkeleti egyháznak. Érdekes, hogy mindkét, a 145-ös és 146-os számot viselő kormányhatározatot még április 3-án meghozták, ám csak a december 30-i 845-ös Hivatalos Közlönyben jelentek meg.
 
2014-01-06: Máról holnapra - Simó Erzsébet:

Padlón az egészségügy

A rendszerváltozás óta a román egész­ségügynek legkevesebb húsz minisztere volt, mindenik nagy, országmegváltó ígéretekkel foglalta el székét, s dolgavégezetlenül távozott. Mióta hatalomra került a szocliberális kormány, szakminisztere – az IMF és az unió nyomására – az egészségügy gyökeres átszervezését tervezi, miközben országlásának első esztendejében ugyancsak sze­rény eredményeket ért el: törlesztette – természetesen a nemzetközi gyógyszerke­reskedőknek – a tartozások jelentős részét, bevezette az elektronikus recepteket, de adós maradt az IMF és az unió által követelt kórházi ágyak száma több mint egyharmadának csökkentésével, az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások leszorításával, a térítéses gyógyszerlistával.