Az Európa Tanács Vidékfejlesztés az unióban, statisztikai és gazdasági adatok 2013-ban című jelentése tükrében érdemes elgondolkodni a Daniel Constantin agrárminiszter által kiagyalt, a megkülönböztetett földalapú támogatási rendszer mibenlétén is.
2014-től hektáronként 154 euró lenne az uniós támogatás, a hazai költségvetésből 30–40 euróval szándékoznak ezt kiegészíteni – mondja a miniszter. Ez rendben lenne, ha közben nem terveznék a támogatás folyósítási követelményeinek változtatását is. A tárcavezető úgy véli, az 1–5 hektár közötti területtel rendelkező gazdáknak (közel két és fél millió gazdaság tartozik ebbe a kategóriába) csökkentett értékben kellene kapniuk a támogatást. Épp azoknak, akik a legtöbben vannak. Azt mondja a miniszter, így szeretnék szövetkezésre sarkallni a gazdákat. A vak is láthatja, az igazi cél a pénzspórlás, hogy minél kevesebbet kelljen kiadni az államkasszából (az uniós támogatások értékét nem nyirbálhatja meg önkényesen a kormány).
További meglepetéseket is terveznek a kisgazdák számára: megemelnék a támogatási jogosultság alapját képező minimális területnagyságot. Jelenleg legkevesebb egy hektárral kell rendelkeznie a gazdának, hogy támogatáshoz jusson, melyet legalább 0,3 hektáros parcellák alkotnak. Az elképzelés szerint a minimális területnagyságot 1,5 hektárra emelnék, a parcellaméretet pedig fél hektárra. Egy csapásra 400 000 gazda esne el a támogatásoktól...
Achim Irimescu államtitkár nyilvánosan is beismerte, hogy sok gazdát hátrányosan érintene az intézkedés. De meg kell érteniük, hogy végtére ez is javukat szolgálja, és belátják, hogy elkerülhetetlen a szövetkezés. Az első évben veszteség érné a gazdákat, a következő esztendőben szövetkeznének – véli az államtitkár.
A gazdák másképp gondolják. Erőszakkal nem lehet szövetkezésre bírni őket, valószínűbb, hogy a megszorítás eredménye következtében az érintettek felhagynak a gazdálkodással. A terület megműveletlen marad, jobb esetben nagygazdák kezére kerül. De mi lesz a 400 000 gazdával, aki elesik a támogatástól? A szám valójában ugyanennyi családot jelent, amely megélhetés nélkül marad. Ez nem fontos az agrártárca, a kormány számára?