Igyekeznek megtartani sajátos arculatukat, és a kortárs képzőművészet kevésbé ismert területeire összpontosítanak – magyarázták lapunk érdeklődésére a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai, Kispál Ágnes Evelin és Kispál Attila.
A 2010 áprilisa óta működő sepsiszentgyörgyi kulturális intézmény évente közel tucatnyi tárlatot szervez, idén is hazai, illetve külföldi művészek mutatkoznak be, eközben növekedik a kiállítások látogatóinak száma, annak pedig külön örülnek, hogy a diákok már egyénileg, kisebb csoportokban jönnek az egyre ismertebbé váló Magmába.
Mint minden esztendőben, idén is alapkiállításukkal indítanak: a Magma Gyűjteményét bemutató tárlatot a művészet „egymillió-ötvenegyedik” születésnapján, január 17-én nyitják meg. Az elmúlt években számos fiatal alkotó jelezte, bemutatkozna a sepsiszentgyörgyi kiállítótérben, ezért nyílt pályázatot hirdetnek, a legjobb munkákat pedig csoportos kiállításon mutatják be. Az erdélyi kortárs képzőművészek „nagy generációjából” idén a nagyváradi Onucsán Miklós jelentkezik saját anyaggal, ugyanakkor a Grafikai Biennále harmadik kiadásának is teret adnak. Folytatják továbbá az ART INStITUt című programsorozatukat, amelynek célja a romániai kortárs művészeti intézmények, szervezetek bemutatása – ezt azért is fontosnak tartják, hogy e példák révén nyilvánvalóvá váljék, a kortárs képzőművészet Sepsiszentgyörgyön bemutatott „speciális megnyilvánulási formái” nem elszigetelt, egyedi jelenségek –, szándékuk szerint elkészítik a kortárs képzőművészet hazai „gyakorlótereinek” internetes adatbázisát is.
A külföldön élő művészek közül meghívták a horvátországi, magyar felmenőkkel is rendelkező Ivan Ladislav Galeta igen elismert alkotót, ám a 76 éves médiaművész a napokban elhunyt. Kiállítását továbbra is tervezik, annál is inkább, mert munkái éppen Pakson állomásoznak, azokat romániai közönség még nem is láthatta. Berlinben élő magyar és román nemzetiségű alkotók Otthon címmel állítanak majd össze csoportos tárlatot, annak fő kérdésfelvetése az lesz, miként viszonyulnak az emigrációban élők az otthon fogalmához. Ez a kiállítás azért is jelentős, mert az elmúlt időszakban Berlin az európai képzőművészet igen fontos központjává vált. Gesztusértékűnek, tiszteletadásnak tartják, hogy idén a Magmában állít ki a Bécsben élő, 1977-ben Sepsiszentgyörgyről „majdhogynem elűzött” Csutak Magda. Izgalmasnak ígérkezik továbbá az a válogatás, amit év vége felé mutatnak majd be a dunaújvárosi ICA-D kiállítótér anyagából, mert úgy vélik, érzékelhető némi párhuzam az ottani és a sepsiszentgyörgyi intézmény, illetve a két város között.
A Magmát több erdélyi városban bemutatták már, szeretnék határon túl is ismertté tenni, lehetőség szerint Budapestnél távolabbi helyeken is. Sikeresnek tartják a tavalyi fotogrammos műhelygyakorlatot, azon mintegy 250 diák vett részt, még a Mihai Viteazul Líceumból is jöttek fiatalok, úgy vélik, fontos, hogy a kiállítótér nyitott legyen minden nemzetiség számára. Azt is előrelépésnek tekintik, hogy a tanulók már maguktól, kisebb csoportokban jönnek tárlatokra (nem csak az iskolák szerveznek – ritkábban – csoportos látogatást), számukra előnyös, hogy a belépés díjtalan. Az ifjak közül többen kérték, tartsanak műtárgyértelmezést, ilyen eligazítást a továbbiakban is szívesen vállalnak, mi több, a kiállításmegnyitók némelyikén maguk a művészek a tárlatvezetők. Eddig is szerveztek műhelybeszélgetéseket, egyelőre „magzatvízben” lebeg az elképzelés, miszerint erdélyi magyar filozófusok előadásokat tartanának kritikai, filozófiai szemléletről. Megszokott immár az M Stúdióval való együttműködésük is, a mozgásszínház művészei több alkalommal vettek részt egy-egy tárlatzárón, ezt a jó szokást ebben az esztendőben is folytatják.
.jpg)
