Az önállósulás folyamatát élő Erdély négy és fél évszázaddal ezelőtt messze felülmúlta Európát. A világon elsőként itt fogalmazták meg a vallásszabadság tételét, s azt törvénybe foglalták. Épp évfordulót ünneplünk, hiszen 1568-ban a vízkereszt napjára Tordára összehívott országgyűlésen kimondták a vallások egyenlőségét.
A január 13-ig tartó országgyűlés határozatai között utolsóként szerepel a vallásszabadság „elfogadása, jóváhagyása, becikkelyezése és kegyelmes megerősítése”, a jegyzőkönyvet utolsó napon keltezték. Ezt a napot tekintik az unitárius vallás születésnapjának is, a Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben ünnepnappá nyilvánította. A 2010 óta egyesült, egységes Magyar Unitárius Egyház idén is megünnepli születésnapját Tordán, majd a püspöki székhelyen, Kolozsváron.
Az 1517-ben Wittembergben indult reformáció hatására Erdélyben a katolikus mellett 1557-ben bevett vallássá nyilvánították az evangélikust, majd 1564-ben, miután Kálvin János tanai mind a lakosság, mind az uralkodó körében felülkerekedtek, ugyancsak Tordán tartott országgyűlésen a reformátust is. 1568 januárjában az országgyűlés kimondta: ,,...midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (...) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől (...) és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka.” Ezt mondták ki a rendek, azaz, amint a jegyzőkönyvben olvasható, az „Erdélyországbeli három nemzet, magyarországi atyafiainkkal egyetemben”. A jegyzőkönyvet vörös viaszba nyomott pecsétjével hitelesítette II. János, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. választott királya, akit főként János Zsigmond néven ismer a közvélemény, s aki 1571-ben élete utolsó négy napján viselte az Erdély fejedelme címet.
A nyugatról bejött eszmék termékeny talajra találtak Erdélyben. Egymás után alakultak meg a protestáns egyházak, s közel négy és fél évszázaddal ezelőtt a legfiatalabb, az erdélyi alapítású unitárius egyház is első püspöke, Dávid Ferenc hatására. Erdély akkor – vallási szempontból – megelőzte korát, fölülmúlta Európát, a művelt Nyugatot.
Jó lenne a négy és fél évszázados példának napjainkban is tapasztalni hatásait. Immár nem csak vallás vonatkozásában, hanem politikai és nemzetiségi kérdésekben. Egyrészt közösségünkön belül kellene legalább türelemmel lennünk egymás nézetei iránt, de még inkább összefogni, egységesen fellépni érdekünkben – másrészt az egész országban is jó lenne nemcsak megtűrni, hanem egyenrangúként elismerni a nemzetiségeket. Erre már évezredes példával is szolgálhatunk, hiszen Szent István királyunk a másság tiszteletében, értékeinek felkarolásában is látta országa nagyságának megtartását.
.jpg)
