Ilyen hosszú lejáratú, 30 éves futamidejű kötvényt először bocsát ki az ország, amelynek évente 6,5 százalékos hozama lesz (2,7 százalékponttal magasabb, mint az amerikai kincstári kötvényeknek). Ehhez hasonló állami kötvényeket a térség országai már piacra dobtak, e lépés következtében új minőséggel bővül az ország köztartozásának portfóliója.

Alacsony infláció
Tavaly decemberben 0,3 százalékos inflációt mértek, az egy évvel korábbihoz képest így a fogyasztói árak éves szinten 1,55 százalékkal nőttek. A decemberi általános árnövekedésen belül legtöbbet az élelmiszer-ipari termékek drágultak (0,6%), itt is a zöldségfélék (5,5%), illetve a burgonya (9,8%) viszi a prímet. Az egyéb termékek és szolgáltatások áremelkedése 0,2 százalékos volt – közölte a statisztikai hivatal. A jegybank inflációs célja 2,5 százalékos volt.

Jó évet zártak a befektetési alapok
Aktívumaik közel ötvenszázalékos növekedését jelentették a hazai befektetési alapok a tavalyi esztendőre, így a 64 alap összesen 12,98 milliárd lejes vagyonnal rendelkezett az év végén – közölte az alapkezelők egyesülete. A növekedést elsősorban a 3,5 milliárd lejes tőkebevonás eredményezte, ami szintén rekordnak számít. Ugyanakkor a tőkebefektetések elsősorban a kötvénycsomagokban valósultak meg, ami a banki kamatokhoz képest csak enyhén magasabb, de biztosabb hozamokat biztosít. A növekedés szempontjából a negyedik negyedév volt a legeredményesebb, ekkor 1,7 milliárd lej tőke érkezett a hazai befektetési alapokhoz.

Reformok nélkül is növekedhetünk
Közép- és Kelet-Európa legtöbb gazdaságában olyan mértékű kapacitásfelesleg halmozódott fel az utóbbi évek recessziós időszakaiban, hogy e gazdaságok érdemi szerkezeti reformok nélkül is képesek tisztes ütemű növekedésre, de ez a helyzet nem tarthat örökké – vélekedtek hétfői értékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics az európai felzárkózó gazdaságok rövid és középtávú kilátásairól összeállított átfogó előrejelzésében kimutatta, hogy az általa vizsgált térségben csak a lett és az észt gazdaság növekszik potenciális rátája felett, a régió összes többi gazdaságában széles negatív kibocsátási rés érvényesül. A ház grafikus kimutatása szerint e rés a térségen belül Magyarországon a legszélesebb, a lehetséges GDP-hez mérve mínusz 3,5 százalék körüli. Az elemzők Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is jelentős, mínusz 2 százalékot közelítő kibocsátási rést mértek, és egyedül Litvánia gazdaságáról állapították meg, hogy éppen a potenciális rátának megfelelő ütemben növekszik. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége.