A szitabodzai gazdák érdekvédelmi szövetsége már korábban megalakult, de néhány éves pangás után csak 2009-ben indult meg a munka. Az egyesület ma már 280 tagot számlál. Általában állattenyésztők léptek be, főként szarvasmarha- és juhtartó gazdák. A szervezetet értő kezek vezetik, mára oda fejlődtek, hogy közel egymillió eurós befektetésen dolgoznak. A szitabodzai gazdaszövetségről Nicolae Stoica polgármesterrel, a vidék gazdaéletének kiemelkedő támogatójával beszélgettünk.
A Szitabodzai Szarvasmarha-tenyésztők és Tejtermelők Egyesülete a polgármesteri hivataltól 1216 hektár községi legelőt bérel. Az összterületből 1132 hektár jogosult támogatásra. A területalapú támogatás (SAPS) mellett kapják a hegyvidéki övezetnek járó támogatást, azt is vállalták, hogy a legelőket csak kézi erővel tartják rendben (környezetbarát gazdálkodást folytatnak), ez újabb pénzt jelent. Így áll össze a támogatások végösszege, ami évi 1,3 millió lej bevételt jelent, ezt nyilvánvalóan a legelők karbantartására, felújítására fordítják vissza – számolt be a polgármester. A pénzből azonban a helybeliek is részesülnek, a munkálatokat a községbeli napszámosokkal végzik.
A legelők feljavításának folyamatát rövid videofilmen is bemutatta az elöljáró. Látni lehet, ahogy a korábban vakondtúrásos, bokros, vízmosásos legelőrészek sima pázsittá alakultak, ahol szarvasmarha és juh is bőségesen kap legelnivalót. A tagoknak 1000 szarvasmarhájuk és 3000 juhuk van (pontosabban ennyi legel a bérelt legelőn, további 3000 juh máshol tölti a nyarat). A juhok számára 400 hektárt, a szarvasmarháknak 700 hektárt különítettek el.
A gazdák érdekében
A támogatásként kapott pénzből javították fel a legelőket. A terület rendezése után négy szajvánt, szélvédő, árnyékadó menedéket építettek. Egyenként 50 ezer lejbe kerültek, de annyira praktikusak, hogy akár télen is ott lehet tartani az állatokat, csupán a takarmányt kell odaszállítani. Az állatok menedéke mellé építették a pásztor szobáját. Figyelmet fordítottak az itatás megoldására, több helyen kilométernél is hosszabb vezetéken érkezik a víz az itatókba. A forgalmasabb utak mentén szögesdrót kerítést húztak.
Egy-két hónap múlva kerül átadásra az egyesület által megtervezett telep első épülete, a tejátvevő központ. A tejcsarnokhoz tejszállító autót vásárolnak, a gazdák részére 10–15 hűtőtankot biztosítanak. Ugyanebben az épületben kap majd helyet egy hűtőház, itt a környékről begyűjtött erdei gyümölcsöt kívánják tartósítani, majd innen eladni. A több mint egyhektáros telep második épülete a szarvasmarha-istálló (karanténistálló), ez is már pirosban áll. Ide kívánják begyűjteni a környék eladandó állatait, főként növendékeket, amit külföldi partnereknek szeretnének eladni. A tervben ugyanilyen célú juhakol is szerepel, amit jövő évben kezdenek építeni. Az állatok takarmányának tárolására szénacsűrt építenek.
Egy több mint ezer tonna befogadóképességű gabonasiló is megépül. Mellette fog működni egy nagy teljesítményű malom. Az ország déli megyéinek egyesületeivel kívánnak szerződni gabona, szója, kukorica, napraforgó vásárlására – a terményeket a gazdák a felvásárlási áron kaphatják meg, a malomban meg is őröltethetik. Az otthonról vitt termény őrlését is vállalják majd.
Tavasztól a mezőgazdasági támogatást igénylő dossziék összeállításában segítenek a gazdáknak, a földek azonosításához GPS-készüléket vásároltak.
Az egyesület hét alkalmazottal működik. Az igazgató mellett öt személy a legelők felügyeletét végzi, a hatodik alkalmazott a terepmunkát.
Jól működik a legeltetés
Az állatok legeltetését példamutató módon szervezték meg. Az egyesület februárban fogadja az esztenákat létesíteni kívánó gazdák kéréseit. Általában kisebb juhosgazdák, 50–100 juhval rendelkező személyek szeretnének esztenát létesíteni, az ekkora állatlészám után nem fizetnek saját juhaik legeltetéséért. Március elején a jelentkezők közül a gazdák választják ki a bácsot. Az esztenafelelős ajánlatában benne van a juhok őrzéséért kért összeg, valamint a gazdáknak kiadandó sajt és orda mennyisége. Tavaly 50 lej plusz két kilogramm puliszkaliszt volt egy juh őrzési díja, a gazda 6 kg sajtot és egy kilogramm ordát kapott minden állat után. A legelőre való kivonulás előtt az egyesület költségén történik meg a juhok fürösztése, kötelező kezelése. A legeltetési időszak az időjárás függvényében május 2–10-től szeptember 29-ig tart (szarvasmarhák esetében is).
A hazajáró szarvasmarhacsordát a gazdák saját maguk szervezik. Ők választják ki a csorda őrzőjét, ők egyeznek meg vele, az egyesület ebbe nem szól bele, csupán a legelőt biztosítja – magyarázta Nicolae Stoica.
A növendék számára kinnháló csordát szerveznek. Összeírják az állományt, a tagok választással kijelölik a csordapásztort, akit az egyesület meghatározott időre, öt hónapra munkakönyvvel alkalmaz. Az egyesület minden növendék után 150 lejjel járul hozzá a pásztor béréhez, a gazdák száz lejt fizetnek.
