Az év végi ünnepeket – karácsonyt, szilveszter estéjét – nem otthonomban, de rokoni, tágabb családi körben tölthettem, Kőbánya kertvárosa pöttömnyi utcácskája egyik vendégszerető lakásán.
Az elmúlt esztendő utolsó napjának hátralevő másfél órájában gyerekzsivaj, pohárkoccintások, ismerkedések, ölelkezések és újévi jókívánságok kavalkádjában várjuk az ó és új esztendő találkozásának legizgalmasabb, legszebb pillanatát. A tévére szegeződik minden felnőtt tekintet, az óra másodperceket mutató mánusára, hogy fegyelmezett vigyázzállásban magunk is besegíthessünk az anyaországi több száz iskolás Himnusz-éneklésébe. És méltóságteljes, legszebb imánk elhangzása után pezsgős poharakkal kezünkben mondhassuk egymásnak: Boldog új évet, tata, apa, anya, mama, fiam, lányom, menyem, drága unokáink...!
„Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Csekén fejezte be a Himnuszt. A költő és alkotása iránti tiszteletből ez a nap a magyar kultúra napja lett. A mű hamar nemzeti versünkké vált, de Vörösmarty Szózata sokáig elsőbbséget élvezett vele szemben. A vers igazi népszerűségét akkor nyerte el, amikor Erkel Ferenc megzenésítette. 1848-tól már a Szózatot felváltó fő költeményünkként tartjuk számon. Először 1844-ben hangzott fel megzenésítve, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton az »Itt az írás, forgassátok, / Érett ésszel józanon. Kölcsey« jeligéjű pályázatával első díjat nyert, többek között Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is szakmai ranggal felruházott zsűri döntésének köszönhetően. A Himnusz Istenhez középkori protestáns prédikátorként fohászkodó, ünnepélyes hangulatú, romantikus költemény, mely a múlt nagyságát állítja szembe egy megalázó jelennel. A romantika kedveli a szélsőségeket, a szembeállítást, a szenvedélyes, túlzó előadást, a látványos eszközöket. Nem véletlen, hogy a Kőbánya legmagasabb pontján fekvő Csősztorony – amely kerületünk címerében is látható jelkép – szintén 1844-ben épült, és olyan lett, amilyen a múltba visszahelyezkedő építmény. A párhuzam még érdemibb, ha ismerjük a torony építésének körülményeit... Romantikus épületegyüttes született. A romantika túlzásával a kis ház melletti torony – a dicső múltat és a hajdan erős magyart idéző – látványos bástyává nemesedett. A Csősztorony mai jelentőségét emeli, hogy Pesten ez az első romantikus stílusban épült, napjainkig fennmaradt épület, mely egyben a magyar romantika egyik legszebb emléke. Ma országos védettségű műemlék...”
Hálával és szeretettel köszönöm dr. Sz. Flóra orvosnő számomra nagyon értékes ajándékát, Kőbánya 2014-es kalendáriumát, amely segítségemre sietett az anyaország és minden magyarok fővárosa, Budapest múltjának és jelenének jobb megismerésében!
