Jövő tanévre csak hároméves szakiskolai osztályokban hirdet felvételit a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola, mert vezetői úgy vélik, inkább képeznek jó szakembereket, mintsem növeljék az érettségin elbukó líceumi végzősök számát.
A döntést az tette lehetővé, hogy a legutóbb tavaly decemberben módosított oktatási törvény szerint szeptembertől újraindul az egykor szakmunkásképzőnek nevezett hároméves szakiskola, és kimenő rendszerben megszűnik a jelenlegi kétéves (X. és XI. osztály) szakképzés.
A beiskolázási terv szerint jövő tanévben a jelenlegihez hasonlóan harminckilenc IX. osztály kezdi meg működését a háromszéki szakoktatási hálózatban, előreláthatóan 60/40 százalékos arányban hároméves szakiskolai és négyéves szakközépiskolai osztályokban – tudtuk meg Popescu Marius szakoktatásért felelős tanfelügyelőtől. Elmondta, a tervezetre még rá kell bólintania a helyi fejlesztési bizottságnak, de az már biztos, hogy a jelenleg is működő szakmacsoportok mindenikében képeznek majd szakembereket. Popescu szerint jó döntés volt a minisztérium részéről, hogy visszatért a hároméves képzéshez, mert a korábbi évek érettségi eredményei bebizonyították, a szaklíceumok diákjai nagyon gyengén teljesítettek, ráadásul a vizsgastatisztikák sem mutatnak valós képet.
A IX–XI. osztályos szakiskola újraindítását Kiss Imre, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is jónak tartja, szerinte amióta ezek megszűntek, „egyfajta hibernálás alakult ki, mindenkit líceumba tereltünk, és ennek az lett az eredménye, hogy sem igazi szakmai tudást, sem kellő elméleti tudást nem szereztek a diákok, amivel bizonyítani tudtak volna az érettségin”. A vonatkozó kerettanterv még ismeretlen, de a Kós Károly-iskola igazgatója szerint legjobb lenne visszatérni a kilencvenes években működő szakmunkásképzők programjához, esetleg kiegészíteni olyan elemekkel, amelyeket a 2009-ben megszüntetett 2 + 1 + 2 éves képzés első és második szakaszában tanítottak, de a szakmunkás helyett inkább a szakember kifejezést használná, mert úgy véli, előbbi már elavult. Jó szakemberekre van szükség, ehhez pedig minőségi oktatást kellene biztosítani – véli Kiss Imre.
Szemléletváltás nélkül nem megy
Vannak bizonyos gátak, amelyeket át kell lépni. Meg kell szólítani a szülőket, a diákokat és a cégeket, vagyis a munkáltatókat. Sok szülő elítéli a szakmunkát és a jól fizetett, magasan képzett szakmát, elsősorban velük kellene elfogadtatni, hogy nem megalázó szakiskolát végezni, sőt, egy olyan státust biztosíthat, amely közvetlenül hozzájárulhat a megélhetéshez – szögezi le az iskolaigazgató, aki nem tartja helyesnek, hogy érettségi nélkül lehet beiratkozni technikumba, mert szerinte az érettséginek olyan küszöbnek kellene lennie, mely lezárja a középiskolai oktatást, aki pedig ezt nem éri el, annak nincs, amit keresnie ott.
Az iskolavezető hangsúlyozza, minőségi oktatást csak a munkáltatók segítségével lehet megvalósítani, hisz ők érdekeltek abban, hogy elvárásaiknak megfelelően képzett fiatalokat alkalmazzanak, kiknek tanítását nem kell elölről kezdeniük. Nem lenne helyes csak azért fenntartani a szaklíceumokat, hogy a tanároknak több órájuk legyen, követni kellene a munkaerő-piaci igényt, amely szerint elsősorban jó szakemberekre van szükség – állítja Kiss igazgató, aki azt tartja, egy jól működő szakiskolai hálózat vonzaná a potenciális befektetőket is.
Ki-ki képességei szerint
Legalább hetedik osztálytól komoly pályaorientációs tevékenységet kellene folytatni az általános iskolákban, hogy a diákok időben megismerjék a lehetőségeket, és saját képességeiknek megfelelően válasszák ki, milyen típusú iskolában és osztályban folytatják tanulmányaikat, de az iskoláknak is jól meg kell gondolniuk, mit ajánlanak, mert aki vállalja, hogy szakközépiskolát indít, annak vállalnia kell azt is, hogy az oda bekerülő diákoknak nem egy százaléka fog sikeresen érettségizni, hanem legalább 75–80 százaléka – véli Kiss Imre. Hozzáteszi, az lenne jó, ha a hároméves szakiskola elvégzése után a legjobb tanulóknak lehetőségük lenne folytatni tanulmányaikat, számukra gyűjtőosztályokat kellene létrehozni a városokban, de nem bizonyos szakmák szerint, hanem azért, hogy kimondottan az érettségire készítsék fel őket.
A Kós Károly-iskola vezetője bízik abban, hogy ősszel a szakiskolai helyek mind betelnek, mert szerinte a szülők belátják, és meggyőzik gyermekeiket is, hogy a szaktudás többet jelent a tudásfedezet nélküli középiskolai státusnál.
