Elnapolta a határozat kihirdetését a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénynek a alkotmánnyal való összeegyeztethetőségéről. A kassai székhelyű bíróság tegnap tartott meghallgatást az ügyben, de úgy döntött, hogy határozatot csak február 26-án hoz.
A tegnapi nyilvános ülésen a taláros testület a beadvány kezdeményezőinek részéről Gál Gábort, a Most–Híd szlovák–magyar párt parlamenti képviselőjét hallgatta meg, aki az ülés után biztató jelnek nevezte a döntés elnapolását, de úgy vélte, a döntéshozatal új időpontja miatt félő, hogy abba „beleszólhat” a márciusban tartandó szlovák államfőválasztás, vagyis nagy nyomás nehezedhet az alkotmánybírákra, akik közül néhányan éppen emiatt szavazhatnának másképp, mint szeretnék.
Az AB nyilvános ülése a sajtó és a nyilvánosság fokozott érdeklődése mellett zajlott, az ülésteremben felállított széksorok teljesen megteltek. A tárgyaláson a felvidéki magyarság érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői mellett részt vett a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán is, aki úgy vélekedett: komoly viták tárgyát képezi az állampolgársági törvény a szlovák alkotmánybíróságon belül, „a jogi érvek és a nemzetközi figyelem játszott szerepet abban, hogy most nem mertek dönteni”. Meglátása szerint a döntés elnapolása részint reménykeltő, másrészt pedig arra utal, az illetékesek „érzik, hogy ezt nem tudják belső ügyként kezelni”.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, aki szintén részt vett az ülésen, úgy vélekedett, nehéz eldönteni, hogy lehet-e „kis győzelemként” értékelni a döntés elnapolását, meglátása szerint ebben jelentős szerepet játszott, hogy az ügyet kiemelt figyelemmel követi a sajtó és a közvélemény. Hozzátette: a döntéshozatal kihirdetése időpontjának nem örül. Úgy vélte: az időpont miatt az eddigieknél is jobban kell tartani attól, hogy a közelgő szlovákiai államfőválasztás rányomhatja bélyegét az AB döntésére, mivel – mint mondta – ha a testület kimondja a vitatott jogszabály alkotmányellenességét, akkor Robert Ficónak, aki pártja – az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) – jelöltjeként maga is indul az államfőválasztáson, magyarázkodnia kellene: miért fogadott el alkotmányba ütköző jogszabályt.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke – egyike azon felvidéki magyaroknak, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően fosztottak meg a szlovák állampolgárságától – szintén a helyszínen várta a szlovák AB döntését. Mint mondta: a körülményeket figyelembe véve inkább pozitív fordulatnak tartja, hogy a testület elnapolta a döntést. „Örülni még nincs minek (…), de ha eddig tudtunk várni, akkor már ezt az egy hónapot kibírjuk” – jegyezte meg.
A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010 júniusában, Robert Fico előző kormánya idején fogadták el, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva. A törvény alapján, annak 2010 júliusában történt hatályba lépése óta, idén január 8-ig 701-en vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 47 felvidéki magyar is.
A vitatott jogszabály módosítására már Robert Fico jelenlegi kabinetje is ígéretet tett, legutóbbi közlésük szerint a jogszabály módosítása már elkészült, és várhatóan még nyáron a parlament elé kerülhet. Bár a jelzett módosítás tartalmi része egyelőre nem ismert, a belügyi tárca vezetőjének korábbi megjegyzései arra engednek következtetni, hogy az érdemben nem változtatna a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok helyzetén.
