A november óta tartó kijevi tüntetések tegnap először már halálos áldozatokat is követeltek: két tiltakozó lőtt sebek miatt vesztette életét, egy harmadik társuk pedig lezuhant egy épület tetejéről. Az ukrán ellenzék orvosi központjának tegnap esti közlése szerint öt tüntető vesztette életét a heves kijevi összecsapásokban, és 300-an megsebesültek a zavargásokban részt vevő radikális ellenzékiek közül.
A tüntetők állítása szerint a rendőrök lőttek rájuk. Az orvosok az egyik holttestből egy mesterlövészpuska 7,62 milliméteres kaliberű lövedékét, a másik halottból pedig 9 milliméteres, valószínűleg Makarov típusú fegyverből származó pisztolygolyót operáltak ki.
A parlament és a kormány épületének helyet adó Hrusevszkij utcában a rohamrendőrök és a radikális tüntetők között kitört heves összecsapások után a Majdan főtéren tegnap délutánra mintegy 30 ezer tiltakozó gyűlt össze. A szomszédos Európai tér felőli barikádnál mintegy ötezren tartózkodtak. A rohamrendőrök a Hrusevszkij utcából erre a térre szorították ki a tüntetőket, akik gumiabroncsokat égettek, s a fekete füsttől alig lehetett látni valamit. A Majdanon kitartók attól tartottak, hogy a rohamrendőrök még szerdán délután megindulnak ellenük, és kiürítik a teret.
Az ukrán kormány tegnap megváltoztatta a tömegoszlatásokról szóló belügyi rendeletet, és engedélyezte, hogy a fagypont alatti hidegben is bevethessenek vízágyúkat a rendvédelmiek. A Berkut rohamrendőri alakulat tagjai könnygáz- és hanggránátokkal, gumilövedékekkel támadják a tüntetőket, míg ez utóbbiak kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják a rendvédelmi erőket. A híradások szerint sok a sérült, köztük két orosz független tudósító is.
Közben Andrij Parubij, ellenzéki parlamenti képviselő, az európai integrációt és hatalomváltást követelő függetlenség téri tüntetés egyik szervezője bejelentette: az ellenzék katonai egységekkel tárgyal, hogy lépjenek közbe, és védjék meg az ukrán népet.
Délután Viktor Janukovics elnök fogadta az ellenzéki vezetőket, és három órán át tárgyalt velük a válság megoldásáról. A találkozón az államfőn kívül részt vett a három ellenzéki parlamenti frakció vezetője, Arszenyij Jacenyuk a Haza (Btyakivscsina), Vitalij Klicsko az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok a Szabadság (Szvoboda) párt képviseletében. A kormányoldalról jelen volt Andrij Kljujev, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács elnöke, Olena Lukas igazságügy-miniszter és Andrij Protnov elnöki tanácsadó. Részleteket a megbeszélésről lapzártáig egyik fél sem hozott nyilvánosságra. A találkozót Janukovics elnök kezdeményezte, kijelentve, hogy még nem késő békés úton rendezni a válságot.
Előzőleg, a kormány tegnapi ülésén Mikola Azarov miniszterelnök terroristáknak nevezte a rohamrendőrök ellen harcoló tiltakozókat.
Az Európai Bizottság elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt – közölte az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso kijelentette: megdöbbentették a tiltakozók haláláról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására. A bizottság elnöke a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások miatt is aggodalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, és egyértelműen azt a cél szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.
Pár órával korábban Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője is erőteljesen elítélte az ukrajnai események erőszakos eszkalációját, Guy Verhofstadt, az európai liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetője úgy véli, hogy a tiltakozók elleni támadással Viktor Janukovics ukrán elnök elveszítette legitimitását. Az orosz duma az általa szélsőségesnek nevezett ellenzéket és a nyugati politikusokat egyaránt felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. A nyilatkozatban megengedhetetlennek nevezték a külső nyomásgyakorlást Ukrajnára, valamint azt, hogy szerintük mesterségesen erőltessék rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.
