Visszajelzés Mi, öregek, szegényebbek a Pacén síztünk

2014. január 24., péntek, Nyílttér

A 25 éve sízünk Sugásfürdőn címmel a Háromszék január 17-i számában megjelent íráshoz szeretném az alábbiakat hozzáfűzni.

Miután a sífelvonó eltűnt a Pacéról – rejtélyes körülmények között, amelyekről sokat nem tudunk –, jó lenne tudni, hogy hová tűnt, és kinek szúrta a szemét a szemerjai sípálya. Sok mindent lehetett ott gyakorolni, volt ugrósánc, sífutó, lesikló- és műlesiklósáv, még a versenysportolók is ott tartották felkészítő edzéseiket. A biatlonosok tíz kilométeres futás után az őrkői gyakorlótéren lőttek, és utána visszaszaladtak a Pacéra. Felszerelésük egy kilenc kilogrammos puska volt, és egy hátizsák két téglával. Így értek el eredményeket a zóna- és egyéb versenyeken...
Ezt nyújtotta a Pacé, amely húsz éve csendes. Többen vagyunk, akik mindig ott sízünk, amikor a hóviszonyok megengedik, és egész jó volt még a tavalyi szezonig. Idén, sajnos, nem tudtuk bizonyítani, hogy a Pacé felvonó nélkül is működik, ha akad 15–20 síző, aki nem restelli a tapodást, és ki akarja használni a tél nyújtotta örömöket.
A Pacén kialakult síélet nagyon régi időkre tekint vissza, jómagam hatévesen kezdtem ott sízni, és ez 1943-ban volt. Azóta sok víz lefolyt az Olton, de a szemerjai pályát most is használják azok, akik nem igénylik a kényelmet, mert a sízés nem csak abból áll, hogy belekapaszkodom a felvonóba, aztán meg lecsúszom...
Ami a textilgyár síszakosztályát illeti, az nem a hetvenes években alakult, hanem már az ötvenes években is élénk síklub működött ott, még síléceket is készítettek a gyár asztalosműhelyében az alkalmazottak számára, akik egész felszerelést kaptak. A szakosztály keretében sok síző vett részt különböző versenyeken, és becsülettel helytálltak. A hat­vanas évek közepétől már más feladatot kaptam a Textil sportegyesületnél, de azt még elmondhatom, hogy a katonaság idején mi tanítottuk társainkat sízni. Mikor beruk­koltam, húszévesen már rendelkeztem síoktatói bizonyít­vánnyal, amit a Gyilkos-tói sítáborban szereztem. Szép volt Fodor mérnök úrtól, hogy újraszervezte a szakosztályt a hetvenes években, sok szép emlékük fűződik ehhez a korszakhoz az akkori sízőknek, és nagy kár, hogy az 1989-es fordulat után a sívitrinből mind eltűntek a bajnoksági érmek és kupák.
Mindez már a múlté, amiből nem sok maradt. A mai iskolásoknak, akik mindennap délutánig tanulnak, nem sok idejük marad a sugásfürdői sípálya kihasználására, ezért kellett volna a Pacét felpártolni: igazi tehetségeket lehetett volna nevelni. De hát a jelenlegi érdekek nem ezek, bár én még mindig remélem, hogy lesz még a Pacé a sízni vágyó gyermekek zsivajától hangos.
id. Tompa György

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 513
szavazógép
2014-01-24: Nyílttér - Kuti János:

Ki is a hibás? (Kármentő)

Rossz mesterséget választottak azok, akik lezuhantak a Nyugati Szigethegységben, miközben Nagyváradra akartak repülni, hogy egy agyhalálban levő személy szerveit vigyék el Bukarestbe szervátültetés céljából.
2014-01-25: Nemzet-nemzetiség - Váry O. Péter:

A feladatokat a sors jelöli ki (Interjú GAZDA JÓZSEFFEL, a Háromszék Kultúrájáért Díj idei kitüntetettjével)

Kovászna Megye Tanácsa 2013-ban alapította a Három­szék Kultúrájáért Díjat, melyet évente a magyar kultúra napján, január 22-én adnak át azoknak, akik tevékenységüket a régió művelődésének szolgálatába állították, életművükkel hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra gyarapításához.