Tudok inni pohárból,
kiskanállal enni,
tudok lépcsőn lépegetni,
tudok integetni.
Tudom, mit mond a kacsa
azt mondja, hogy: háp-háp,
tudok, hogyha fölemelnek,
kapcsolgatni lámpát.
Tudok csinos lányokra
nagy szemekkel nézni,
rájuk mosolyogni úgy, hogy
azt mondják: „De ééédi!”
Tudok tévét bekapcsolni,
lapozgatni könyvet,
simogatni a cicát
(de püfölni könnyebb),
tudok ötkor felébredni,
elaludni délben,
tudom, hogy a telefonban
a nagymama él benn,
tudom, hogy a hajkefével
hajat kell kefélni,
egy valamit nem tudok csak:
a bőrömbe férni.
