Éles vitát váltott ki Magyarországon a német megszállás áldozatainak tervezett emlékműve. A kormány álláspontja szerint az összes áldozat előtt kívánnak fejet hajtani ily módon, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) azonban úgy véli, az emlékmű azt sugallja majd, hogy Magyarország nem felelős a deportálásokért, és attól is tartanak, hogy szélsőjobboldali emlékhellyé válik.
S mivel közben a kampány is elkezdődött, beszállt az ellenzők közé a baloldali ellenzék is, Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerint a német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, felállításával történelemhamisítást követ el a kormány.
December 31-én határozott a magyar kormány arról, hogy emlékművet emelnek a német megszállás áldozatainak, és szerződést kötöttek Párkányi Raab Péter szobrásszal az alkotás műleírásának, koncepciójának és látványtervének elkészítésére. A koncepciótervet Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész is szakvéleményben támogatta. A két szobrász szerint az egyedülálló, „páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív, környezetébe jól illeszkedő” koncepcióterv alkalmas arra, hogy a kitűzött határidőre, március 19-re elkészüljön. A Budapest Galéria is egyetértett az emlékmű „ily módon történő” megépítésével – írta a Kormányzati Információs Központ. A Mazsihisz a bejelentés után rögtön tiltakozott, mint fogalmaztak, az emlékműről szóló döntés módja és gyorsasága a hazai és nemzetközi zsidó közösségen belül kétségeket és komoly aggodalmat kelt.
Az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékműhöz múlt szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott a Budapest V. kerületi önkormányzat. Az ülésen Rogán Antal (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és több tízezer más áldozatnak is. „Ha ez az emlékmű csak és kizárólag arról szólna, hogy emlékezzünk meg a német megszállásról, a náci Németország által végrehajtott magyarországi megszállásról, akkor azt mondom, hogy én is tudnék vele vitatkozni, de azért ne felejtsük el, hogy ott van rajta az a mondat, hogy minden áldozatnak emléket állítunk, beleértve a holokauszt több százezer áldozatát, az elhurcoltakat, a meggyilkoltakat, a meggyalázottakat” – fogalmazott Rogán Antal. Az ülésen Pásztor Tibor (MSZP) méltatlannak és cinikusnak nevezte az emlékmű felállítását, és kifogásolta, hogy a zsidóknak nincs állami emlékművük. Ugyanott a Raoul Wallenberg Egyesület képviseletében felszólaló Deák Gábor provokációként minősítette az emlékmű felállítását, és közölte: nem lehet összemosni a munkaszolgálatosok és az őket gyilkolók nevét. A hozzájárulást végül 11 igen szavazattal, 3 nem voks ellenében adta meg a képviselő-testület.
Megszólalt az ügyben a budapesti német nagykövetség is: „Németország tisztában van a II. világháború alatt elkövetett bűntettek iránti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget a Magyarországon történt bűntettekkel kapcsolatban is. A magyarországi emlékhelyekkel kapcsolatos felelősséget alapvetően a magyar kormány viseli. Figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már szinte egy éve folyó, átfogó, nyilvános előkészületeit, amelyben részt vett vendégként Ausztria, Németország, Izrael és az Egyesült Államok nagykövete, mindazonáltal sajnálatosnak tartjuk, hogy az emlékművel kapcsolatos aktuális döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg” – olvasható közleményükben.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben válaszolt a Mazsihisz aggodalmaira. „Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése” – rögzítette álláspontját. Mint kiemelte: vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani, de ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogják utasítani. „Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába” – írta levelében Orbán Viktor.
*
Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország megszállt ország volt, és ezt követően „a 20. század legsötétebb napjai következtek” – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára. A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul „a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása” sem – fogalmazott.
