Elszámította magát Viktor Janukovics ukrán elnök, amikor a november végén kezdődött Európa-párti, kormányellenes megmozdulásokra múlt héten az alapvető szabadságjogok megcsorbításával válaszolt. A lépés a megoldás helyett a feszültség fokozódásához és a tüntetők radikalizálódásához vezetett – vélekedett Georgij Csisov, az Ukrán Politikatudományi Központ vezetője.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a demonstrációk ugyan nem maradtak abba, de már egyre kevesebb résztvevővel zajlottak. „A hatóságoknak valószínűleg az volt a benyomásuk, hogy a legkritikusabb pillanat már elmúlt. A tüntetés a Majdanon (a Függetlenség terén) ugyan folytatódott, de egyre kisebb volt a tömeg” – mondta Csisov. Az alapvető jogok minden aspektusára – a szólásszabadságtól kezdve a gyülekezési szabadságig – kiható „diktatórikus” törvények január 16-i elfogadása és életbe lépése viszont újra felszította a tüzet, és a lángok ezúttal még magasabbra csaptak. Janukovics tulajdonképpen ahhoz a recepthez nyúlt, amelyet a 2012. májusi – a Szovjetunió szétesése óta példa nélküli – zavargások nyomán Vlagyimir Putyin orosz elnök alkalmazott, ukrán kollégájánál jóval nagyobb sikerrel – mutatott rá az EFE spanyol hírügynökség.
Az új ukrán jogszabályok értelmében öt év börtönt vonhat maga után egy önkormányzati épület elfoglalása vagy blokád alatt tartása, és tizenkét év szabadságvesztésre számíthat az, aki megtámadja a biztonsági erők tagjait. Előzetes engedély nélkül tilos nyilvános helyen sátrat felállítani és politikai gyűléseken hangosbeszélőt használni, aki mégis így tesz, 15 napos adminisztratív fogsággal büntethető. Szigorúan tilos sisakot vagy maszkot viselni, aki ezt a szabályt megszegi, tíz napot kell rács mögött töltenie. Az új büntető törvénykönyv a szólás- és sajtószabadságot is korlátozza: egy újságíró például két év börtönnel is lakolhat a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás bármely tagját érintő hitelrontásért, vagy ha leleplezéseivel veszélybe sodorja egy tisztségviselő biztonságát. A kormánynak továbbá lehetősége van korlátozni bizonyos ukrán és külföldi elektronikus médiumokhoz való hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy azok tartalma sérti a hatályos jogszabályokat.
Az új korlátozásoknak azonban láthatóan nincs sok elrettentő erejük. A barikádok most még nagyobbak, és a tüntetők egy része már kész a végsőkig ellenállni, dacára annak, hogy a napokban több halálos áldozatot is követelt az ukrán belpolitikai felfordulás. A demonstrálók még több sátrat vernek fel, és mindenhol maszkokat és sisakokat osztogatnak, valamint sorra foglalják el a kormányzati és megyei adminisztrációs épületeket. Janukovics mindeközben az ellenzéki vezetőkkel tárgyalva próbálja befolyásolni az eseményeket. Az ukrán államfő már ígéretet tett arra, hogy módosítják a vitatott törvényeket, és átalakítja kabinetjét, sőt, szombaton miniszterelnöki tisztséget ajánlott fel Arszenyij Jacenyuknak, az ellenzéki Haza (Batykivcsina) párt jelenlegi vezetőjének, és miniszterelnök-helyettesi posztot Vitalij Klicskónak, az Ütés (UDAR) elnökének. Az ellenzék egyelőre sem igent, sem nemet nem mondott az ajánlatra.
Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter mindazonáltal szombaton úgy vélekedett: az ukrán fővárosban az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy a békés megoldásra irányuló kísérletek hiábavalóak. A tárcavezető szerint az ellenzéknek „nincsen már semmilyen befolyása a megszállt kormányzati épületeket ellenőrzésük alatt tartó és erőszakhoz folyamodó radikális csoportokra”.
Úgy tűnik, sokan kezdik elfelejteni, mi is volt a kormányellenes tüntetések kirobbanásának közvetlen oka. A demonstrációk annak nyomán kezdődtek, hogy Janukovics az utolsó pillanatban visszatáncolt az EU-val kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától, és ehelyett az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok felmelegítését választotta.
A vitatott jogszabályok a nemzetközi közösség részéről sem maradtak reakció nélkül. Felháborodással fogadta őket Angela Merkel német kancellár, és aggodalmát fejezte ki miattuk Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a tüntetőkkel szembeni kemény rendőri fellépés miatt szankciókat helyezett kilátásba Ukrajna ellen.
Az EFE értékelése szerint Janukovics intézkedéseivel elszámította magát. Közel tíz évvel ezelőtt, a narancsos forradalom idején egy hasonló hibáért az elnökség elvesztésével és politikai száműzetéssel fizetett, igaz, néhány évvel később „főnixmadárként” tért vissza, hogy a 2010-es elnökválasztáson győzedelmeskedjen Julija Timosenko felett.
*
Betiltotta a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja és a kommunista párt működését területén két nyugat-ukrajnai megye, Ternopil és Ivano-Frankivszk. Tegnapi médiajelenések szerint a két egymással szomszédos megyében a hétvégén tartott rendkívüli megyei tanácsüléseken fogadták el a képviselők azon előterjesztést, amely szerint a kormánypárt és az őket kívülről támogató kommunisták tevékenysége ellentmondásban áll a nemzeti érdekekkel, valamint sérti az ukrán állampolgárok jogait és szabadságát. A megyékben a két párt tevékenységét és szimbólumait is betiltották. Az elmúlt napokban a hatalomváltásért tüntetők hat megyében elfoglalták a helyi adminisztrációs épületeket, két megyében nem jártak sikerrel. Vinnicjában és Ungváron tömegdemonstrációkat tartottak az ottani adminisztrációs hivatalnál.
Tegnap az ukrán védelmi miniszter bejelentette, a fegyveres erők nem fognak beavatkozni az országban kialakult válságos helyzet rendezésébe. Az ukrán alkotmány előírja, hogy a hadsereg feladata az ország szuverenitásának és területi egységének szavatolása. Aláhúzza az alaptörvény ugyanakkor azt, hogy a fegyveres erők semmilyen módon nem használhatók az állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozására.
