A szitabodzai példa
A teljesítményekről Nicolae Stoica polgármester, az egyesület korábbi elnöke számolt be, mondandóját rövid film levetítésével is hangsúlyozta. 2009-ben kezdték a fejlesztéseket az állattenyésztés és növénytermesztés terén, de jut hely az agroturizmus számára is – mondta. A legelőkre kapott támogatások felhasználásával javították a rétek minőségét, itatókat, árnyékolókat építettek a juhok és szarvasmarhák számára, a forgalmasabb utak mentén kerítéssel vették körül a legelőket. A támogatások felhasználását egy brüsszeli bizottság is ellenőrizte, mindent rendben találtak. A termelői kapacitás növelése után a termékek értékesítésére helyezték a hangsúlyt. Közel egymillió eurós projekt keretében tejcsarnokot, erdei gyümölcsök tartósítására alkalmas hűtőházat, juh- és szarvasmarha-karanténistállót építenek. Egy hónapja szövetkezetet alapítottak, EU-s pályázattal szeretnének pénzt kapni egy tejszállító autó és 10–15 hűtőtank vásárlására. Következő lépésként a húsjuhok és -szarvasmarhák tenyésztésének elterjesztésében gondolkodnak – mondta Stoica.
Bemutatója után találóan jegyezte meg Ötvös: sokan megkérdőjelezték a legelőkre adott támogatások szükségességét. Íme, látni lehet, hol a pénz – mondta. Könczei Csaba megyei agrárigazgató úgy fogal­mazott: nem kell többé külföldre menni tapasztalatot keresni, Szitabodzán is van, amit tanulni. „A paraszt szót nem kell pejoratívan érteni, ezek az emberek teszik az ország asztalára az élelmet” – jelezte.

Kérdések és feleletek
Gheorghe Neata is értékelte a szitabodzaiak teljesítményét. Eredményeket értek el a legelők integrált kihasználásában, hasznosan értékesítették a köz- és uniós pénzeket – sorolta. Az igazgató javasolta, már a tavasz folyamán országos szintű polgármester-találkozót kellene tető alá hozni Szitabodzán, hogy a jó példa minél ismertebb legyen. Neata régebbről ismeri a Kovászna megyei szarvasmarha-tenyésztők munkáját, mint mondta, ebben a tekintetben országos szinten élen járunk.
Ştefan Codleanu, a megyei egyesület tanácsadója az egyesületi vezetőkkel kö­zösen megfogalmazott kérdések tisztázását kérte az igazgatótól, többek között a hűtőtank-vásárlás támogatásával kapcsolatosan. Válaszában Neata elmondta, a prog­ramot június végéig hosszabbították meg. Változtattak az igénylési kritériumokon, így a meglévő egyesületek is pályázhatnak, ha csak a legtöbb öt tehénnel rendelkező gazdákat nevesítik a kérelemben. Több hűtőtank is vásárolható az 5000 eurós de minimis támogatásból, lényeg, hogy összkapacitásuk ne haladja meg az ezer litert – ismertette.
Felvetődött az öntözés támogatásának kérdése is. Kis Péter elmondta, a gidófalvi és szépmezői öntözővíz-felhasználók már két éve kérték a támogatást, de igényükre még válasz sem érkezett. Neata sem tudott többet mondani, Ötvös Mózes tudni véli, hogy a kérést teljesíteni fogják.
Romulus Oprea, a Kovászna Megyei Burgonyatermesztők Egyesületének elnöke, az országos szövetség alelnöke elmondta: ’89 előtt az országban 30 000 hektáron termeltek burgonya-ültetőgumót, a terület mára 100 hektárra csökkent. Ebből is 60 hektár Kovászna megyében van, 30 hektá­ron ő dolgozik. A szaporítóanyag termesztése költséges, hektáronként 30 000 lej, nagy szükség van az ágazat támogatására. A burgonya kiveszőfélben lévő faj Ro­mániában, ha nem lesz változás, hamarosan csak importburgonyát fogyaszthatunk – figyelmeztetett.
Neata jó hírt közölt a burgonyater­mesz­tőkkel: a minisztériumban olyan támogatás kidolgozásával is foglalkoznak, melynek révén a fogyasztásra szánt burgonya termesztését 500, a szaporítóanyag elő­állítását 1500 euróval támogatnák hektáronként.
Az igazgatótól Marius Obreja szenátor is választ várt. Mint mondta, már régebben kért felvilágosítást az újonnan bevezetett tejminőségi kritériumokról, de választ még nem kapott. Neata kijelentette: ő aláírta a válaszlevelet, de úgy látszik, az valahol „eltévedt”…

Katolikusabbak a pápánál
Romulus Oprea az ország „szol­ga­lelkűségére” is felhívta a figyelmet. A mezőgazdászok közös cél érdekében dolgoznak, ennek ellenére senki fiai maradtak. Az Európai Unió diktál, az ország feltétel nélkül teljesíti a követelményeket, nem veszi figyelembe a hazai gazdák érdekeit. Helyi viszonylatban Kovászna megye élen jár a Bukarestből érkező utasítások teljesítése terén – hangoztatta.
A földvásárlást szabályozó törvény előírásaira is kitért. Megyénkben a külföldi vásárlók nem viszik el a földet előlünk, de a rendelkezés a hazai gazdák számára teszi lehetetlenné az adásvételt. Saját tapasztalatát is ismertette. Kölcsönt sze­retett volna felvenni földvásárlásra, de ez is annyi­ra bonyolult, hogy min­denkit elbátortalanít. Ha a termelő nem lehet tulajdonosa az általa meg­művelt földnek, akkor a „szubvencióvadászok” ér­vényesülhetnek – figyel­meztetett.
Egy új – sokak által nem ismert – adófajtáról is beszámolt. Hamarosan az „oszlopadó” sújtja a gazdákat, külön fognak adózni a mezőgazdasági célépületek után. A szitabodzai egyesület is adót fog fizetni a legelőkön lévő épületeiért – vetítette előre.

Jobb pályázási feltételeket
A támogatások lehívási feltételeinek visszásságairól szólt Nemes Imre, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság aligazgatója. A félig önfenntartó gazdaságok támogatásáról szóló 141-es intézkedés előírja, hogy a kérvényezőknek kötelező bejelentkezniük az igazgatóságon. Ez hátrányosan érinti a pályázót, változtatni kell az előíráson.
A fiatal gazdák indulását támogató 121-es intézkedés esetében el kell törölni azt az előírást, hogy a pontozásnál a gazdaságban lévő minden állatot figyelembe vesznek. Csak azt a fajt vegyék figyelembe, melynek fejlesztését a pályázat előírja – javasolta.
Az állatok nyilvántartása körül is van­nak rendellenességek. Tavaly 558 farmot ellenőriztek, sok helyen a meglévő állatlét­szám nem egyezett a nyilvántartásokkal. Az eltérés a támogatások megvonásához vezethet – figyelmeztetett. A nyilvántartások és valóságban meglévő állományok közötti egyenlőség fontosságára figyelmeztetett Marius Popica, az APIA Kovászna megyei igazgatója is. Nem szeretnék, ha egyik kézzel adnak, másik kézzel pedig visszaveszik a támogatásokat. 2020-ig folyamatosan nőnek a támogatások, van esély a fejlődésre, de a játékszabályokat be kell tartani – jelezte. Jó hírrel is szolgált: a gazdák hamarosan megkapják az elmaradt SAPS- (egységes területalapú támogatási terv) támogatások második részletét is. A juhtartási támogatásokat is nemsokára utalják – hangoztatta.
A Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségének al­igazgatója, Dan Suciu az induló pályázási időszakról szólt. Az érdeklődők minél előbb állítsák össze iratcsomójukat, és ellenőriztessék a hivatalnál. Ha a dosszié iktatása után derül ki hiba, azon már nem lehet javítani. Azt is elmondta, a fiatal gazdák indulásának támogatására idéntől 70 000 euró lesz igényelhető, a korábbi 25 000-rel szemben.

Együtt a jogokért
A gazdatalálkozó záróakkordjaként Ötvös Mózes az összefogás szükségességé­ről beszélt. A gazdák jogait csak akkor lehet kiharcolni, ha az érintettek összefognak, egységesen lépnek fel. Ha tüntetés szükséges a jogok érvényesítésére, akkor mindenkinek ott kell lennie – hangoztatta, kijelentését hangos tetszésnyilvánítás követte.
Meg kell húzni a vészharangot. A gazdák sok kiadása, adófizetése mellett kevés a nekik jutó állami támogatás, uniós szinten is a legkisebb szubvenciókat kapják a hazai gazdák. Ezen változtatni kell, a politikusokban tudatosulnia kell a mezőgazdasági termelők igényeinek – jelentette ki.
Az összejövetelen elhangzott gazda­panaszokat tolmácsolják Daniel Constan­tin agárminiszternek, ezt ígérte Gheorghe Neata és Horia Grama képviselő is.
Befejezésül Ötvös díjazta a kimagasló eredményeket elérő bodza-vidéki gazdákat. Munkája elismeréséül ő maga is ajándékot kapott.
Közös ebéd zárta a napot, az emelkedett hangulatot a gidófalvi fúvósok biztosították.