Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter az elmúlt évben többször is nyilvánosságra hozta azon elhatározását, hogy 2015-től a területalapú támogatás mértéke változna a birtokolt, illetve megművelt terület nagysága függvényében.
Január 14-i sajtótájékoztatóján a támogatás számítási módját is bemutatta. Eszerint a gazdaságokat négy csoportba sorolnák: az 1–5, 5–30, 30–60 hektár közötti, illetve a 60 hektárnál nagyobbak. A miniszter magyarázatában az 5–30 hektár közötti gazdaságokat emelte ki, ezek kapnák a legtöbb támogatást hektáronként. A kisebb, 1–5 hektárosoktól, valamint a 30 hektárnál nagyobbaktól a közvetlen területalapú támogatás 7,5 százalékát vennék el az unió szintjén is engedélyezett újraosztási lehetőség elve alapján, és ez az összeg az 5–30 hektár közötti területen dolgozókhoz kerülne. Véleménye szerint a nagyobb hektáronkénti területalapú támogatás társulásra ösztönözné a kisgazdaságokat. A bemutatott számítás szerint a 2015–2020 között a négy kategóriába sorolt gazdaságok területalapú támogatása a következőképpen alakulna: 1–5 hektár között 173, 187, 188, 188, 190 és 190 euró, 5–30 hektár között 220, 240, 242, 244, 245, 245 euró, 30–60 hektár között 173, 187, 188, 188, 190, 190 euró, 60 hektár felett 150, 164, 165, 165, 167, 167 euró évente.
A felsorolt összegek a legnagyobb értéket jelentik hektáronként, ugyanis a területalapú támogatás összege az uniós pénzekből, a 40 év alatti fiatal gazdáknak járó többlettámogatásból, a kategóriák közötti újraosztásból, az úgynevezett „zöldítésből” és az átmeneti nemzeti támogatásokból (eddig nemzeti kiegészítő támogatásnak nevezték) tevődik össze. Zöldítésre a gazdálkodó csak akkor kaphat többlettámogatást, ha betartja a vetésforgót (melyet kisebb területeken legalább két növényfaj, nagyobb területeken legalább három faj alkot), megtartja a legelők nagyságát (a 2007-es mérés szerint), valamint a területpihentetés feltételét (a terület 5 százalékát ugarolja vagy fehérjetermelő növényfajokkal, pl. pillangósokkal veti be).
